Február 21. Húshagyókedd
Húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben. Mozgó ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
Elnevezése is a böjt kezdetére utal, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Hívják még farsangkeddnek, madzaghagyó keddnek, mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó maradék ételeket, a jó sonkákat, kolbászokat.

De ez a nap a farsang utolsó napja, a farsangi mulatságok tetőpontja, a farsangtemetés ideje is. Ilyenkor szalmabábukat égetnek, hogy lezárjuk a farsangot és a telet. Sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Húshagyókeddre esik például a híres velencei karnevál utolsó napja is, ez idő tájt rendezik a riói karnevált, itthon pedig a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangzáró esemény. Dalolni, táncolni azonban ekkor is csak éjfélig szabad!

Számos népszokás is kapcsolódik ehhez a naphoz. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát, és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Az ilyenkor tartott mulatságokban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Zala megyében több faluban a gyerekek és felnőttek még napjainkban is maskarába öltöznek, különféle jelmezeket öltenek magukra és járják a falut. Az őket fogadó háziaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. A vendéglátók pedig igyekeznek kitalálni, vajon kit rejt a 'maskura'.

Február 22. Hamvazószerda
Hamvazószerda a húsvéti ünnepekre való előkészület ideje, a nagyböjt első napja. Elnevezése még: szárazszerda, böjtfogószerda, aszalószerda.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál a mai napig fennmaradt. A néphit szerint, aki „hamvazkodik”, annak nem fog fájni a feje a következő évben, egészségmegőrző szerepet is tulajdonítottak neki.

Általános volt az a szokás, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötét, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor tilos húst vagy zsírt, zsíros ételt enni. Még a zsíros edényeket is jó alaposan elsikálták, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült ételeket fogyaszthattak. A szigorú böjt az évszázadok alatt természetesen fokozatosan enyhült, a hívők általában a nagyböjt időszakában csak a pénteki böjtnapot tartják.

Nem véletlen egyébként, hogy a természetgyógyászok is ez idő tájt javasolják a szervezet tavaszi méregtelenítését, a különböző böjtkúrákat.

Február 23. Torkos csütörtök
A torkos csütörtök a farsang különleges napja, mely régen is hozzátartozott a magyar népszokásokhoz. Hívták zabálócsütörtöknek, Erdélyben pedig kövércsütörtöknek. Eredetileg a hamvazószerda előtti csütörtök volt. Magyarországon viszont - a hagyomány újraélesztése után - az azt követő csütörtökre helyezték. Annak ellenére tehát, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét vette már hamvazószerdán, csütörtökön ismét szabad húst fogyasztani, sőt bizonyos területen az e napi torkoskodás "kötelező" is volt. Ezen a napon még elfogyaszthatták az emberek a farsangi maradékokat, bőségesen ehettek zsírban gazdag, a farsangi időszakhoz kapcsolódó ételeket. Húsvétig azonban valóban ez az utolsó alkalom a kiadós étkezésre.
Régen szokás volt az is, hogy ezen a napon csak az asszonyok mulattak. Lementek a borospincébe, ettek-ittak, énekeltek, táncoltak. Ha egy férfiember utánuk ment, gatyára vetkőztették és hazazavarták.

2006-ban Magyarországon is felelevenítették a torkos csütörtök néphagyományát. Az akcióban részt vevő éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben azóta ezen a napon (és néha más csütörtöki napokon is) fél áron fogyaszthatnak a vendégek.

- InfoKarcag -