Hírek
2020. November 13. 13:04, péntek |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét
A Michigani Egyetem (UM) kutatói hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában.
Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg szerdán.
A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban.
Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.
A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.
Ezekből a felismerésekből két következtetés vonható le a madaraknak a klímaváltozásra adott válaszáról. Egyrészt a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik - legalábbis átmenetileg - a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.
A tudósok 27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával.
Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.
A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők.
A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra.
A vizsgálat az első lépés az észak-amerikai madarak érzékenységi indexének megalkotása felé.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Április 28. 08:55, vasárnap | Életmód
Fonogram-díjátadó: a Zaporozsec, a Carson Coma, Rúzsa Magdi, Pogány Induló és a Góbé is nyert
Mások mellett a Zaporozsec, a Carson Coma, Rúzsa Magdi, Pogány Induló, Saya Noé, a Thy Catafalque és a Góbé is Fonogram-díjat kapott a szombaton a budapesti Barabás Villában tartott eseményen.
2024. Április 27. 06:00, szombat | Életmód
Erdősítés: Cél, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
A kormány célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka erdővel, fával borított terület legyen - hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára pénteken a Csongrád-Csanád vármegyei Dócon.
2024. Április 26. 13:53, péntek | Életmód
A munkabér az elsődleges munkahelyválasztási szempont Magyarországon
A munkahelyválasztásnál a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges, ezt követi a munkahelyi légkör és a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol nem kell tartani a leépítéstől
2024. Április 26. 06:43, péntek | Életmód
Denevérvirológiai kutatás kezdődik a Pécsi Tudományegyetemen
Európai denevérekben előforduló vírusok kutatására indított nemzetközi programban vesznek részt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakemberei - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.