A katasztrófa 76. évfordulóján vasárnap főhajtással emlékeztünk azokra a katonáinkra, akik kötelességük teljesítése közben estek el Voronyezs környékén. A református templomban Nt. Konczné Lehoczky Krisztina református lelkész emlékezett az áldozatokra, az apákra, nagyapákra és a félárván maradt gyerekekre, feleségekre, nagymamákra.

Az istentisztelet után a Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész Kun Piéta emlékművénél Kovács Sándor, városunk és térségünk országgyűlési képviselője beszédében arról szólt, hogy vannak sebek, amelyek soha nem gyógyulnak.

- Ilyen a 76 évvel ezelőtti doni katasztrófa is, amelynek sebei talán be vannak hegedve, de mai napig fájnak, hiszen családok százainak élete tört ketté városunkban is. A magyar hadseregben harcoló karcagi fiatalok, gyermekek, férjek, nagyapák vesztek oda.

Dédapáink bármilyen körülmények között helyt álltak, s megmutatták, hogy a magyar emberre lehet számítani. A múlt üzen nekünk, ma élőknek is - mondta a szónok -, többek között azt, hogy a sokkal jobb körülmények között se feledjük el őseinket, s mindenkor legyünk emberek. Ha kell, bár ne legyen rá szükség, akkor legyünk mi is hősök.

mlékezzünk most dicső őseinkre méltósággal - kérte a jelenlévőktől a szónok, majd a város emlékező koszorúját elhelyezte Dobos László polgármesterrel, Gyurcsek János és Kovács Szilvia alpolgármesterekkel és Rózsa Sándor jegyzővel, majd a jelenlévők mécsesek gyújtásával emlékeztek meg az áldozatokról, hozzátartozóikról. - Daróczi Erzsébet -