A Györffy István Nagykun Múzeumban nyílt meg Szűcs Imre fazekas, a népművészet mestere karcagi születésű, s 1972 óta Tiszafüreden alkotó művész 70 éves születésnapjára tavaly összeállított átfogó kiállítás. Az egykori Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekas tanítványt, akinek munkássága bekerült a megyei értéktárba is, dr. Füvessy Anikó füredi néprajzkutató mutatta.

A kiállításmegnyitón dr. Nagy Molnár Mik-lós, a Györffy István Nagykun Múzeum igaz-gatója köszöntötte a megjelenteket és a kiál-lítót, Szűcs Imrét, aki a tavalyi évben ünne-pelte a 70. születésnapját. Ebből az alkalom-ból szerveződött meg a karcagi tárlat. A kiál-lítást dr. Füvessy Anikó néprajzkutató nyitot-ta meg. - Karcag városa ezzel a kiállítással tisz-teleg nagy szülöttjének, Szűcs Imrének, aki több mint 70 évvel ezelőtt itt látta meg a nap-világot. Nagy családba született, egy nagyon szerencsés korszakban, akkor, amikor a faze-kas népi iparművészet vagy egyáltalán a né-pi iparművészet Magyarországon létjogosult-ságot nyert – kezdte beszédét dr. Füvessy Anikó.

A néprajzkutató kiemelte, hogy ebben az idő-szakban Karcag városa a fazekasság központ-jának számított. - Az akkor már Kossuth-díjas Kántor Sándor az alig tizenéves Szűcs Imrét el-fogadta tanítványának. Olyannyira látott ben-ne valamit, hogy amikor családja Tiszafüred-re költözött, és ott fejezte be az általános isko-lát, akkor Kántor Sándor levélben ajánlotta fel Szűcs Imrének, hogy ha még fazekas akar len-ni, elfogadja tanulónak – mondta a néprajzku-tató. Dr. Füvessy Anikó kiemelte, hogy a mes-tere saját műhelyében dolgozhatott, családias légkörben, ahol öt ember is foglalkozott vele, nem kellett szövetkezetbe tömörülnie. Tehetsége hamar megmu-tatkozott, 1968-ban már két pályázaton is kiemelt ered-ményt ért el, 1970-ben pedig, mindössze 18 évesen már né-pi iparművész volt. Kilenc évig dolgozott Kántor Sándor mű-helyében, majd 1972-ben meg-nyitotta önálló műhelyét, és el-kezdett füredi motívumokat gyűjteni.

- A találkozásunk ak-kor lett a legeredményesebb, amikor én is elkezdtem foglal-kozni a régi tiszafüredi kerámiá-val. Ekkor egy olyan reformkor-ban gyökerező motívumvilágot ismert meg, amit Kántor Sán-dor nem ismerhetett – beszélt a Szűcs Imrével való találkozá-sáról dr. Füvessy Anikó. A kiállító kezdetben csak próbálta az új motívumokat, de utána három-négy év alatt szinte rá sem le-hetett ismerni, hogy mivé vált.A kiállított darabok között vannak olyan alkotások, ame-lyek még Kántor Sándor műhe-lyében készültek.

Dr. Füvessy Anikó kiemelte, hogy Szűcs Im-re mindig igyekezett megújul-ni, ugyanakkor törekedett ar-ra, hogy a mesterén túllépve is megőrizzen elemeket a kö-zös munkából. Ilyen például a tyúkfigura – első díjazott pálya-munkája is az volt –, amelynek újabb és újabb funkciót adott.Alkotásait számtalan orszá-gos és nemzetközi díjjal el-ismerték, így többek között 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje ki-tüntető címet, és 2017-ben a munkássága bekerült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ér-téktárba. A tárlat március végéig lá-togatható.