A szép számú közönséget, a művészt és családját, Hubai Imre vármegyei közgyűlési elnököt, dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselőt, Sári Kovács Szilvia és Gyurcsek János alpolgármestereket, Nt. Koncz Tibor esperest, Ft. Veress Zoltán plébános, c. esperest, a művésztársakat és valamennyi érdeklődőt Kunné Nánási Mónika, aDéryné Kulturális Központ mb. igazgatója köszöntötte.
A megnyitón tárogatójátékával közreműködött Plósz Csilla tárogatóművész, a Karcagi Erkel Ferenc Művészeti Iskola igazgatója.

Mint elhangzott, Györfi Sándor városunk díszpolgára, országosan és nemzetközileg is elismert művész. Kiemelkedő szakmai munkássága mellett példaértékű embersége, tisztessége, szerénysége és segítőkészsége. Gazdag szakmai tapasztalatát megosztja a tehetséges fiatal művészekkel, évtizedek óta alkotótáborokat, alkotótelepeket vezet. Szülővárosa, Karcag mellett elkötelezett híve a Nagykunságnak és az Alföldnek is, szobrok, érmék, kisplasztikák tucatjai bizonyítják lokálpatriotizmusát, hazaszeretetét - hangzott el Kunné Nánási Mónika köszöntőjében.

Györfi Sándor 1951. május 28-án született Karcagon. 1965-1969-ig a budapesti Művészeti Gimnázium üvegdíszítő szakán tanult, ahol a szobrászat alapjait Borbás Tibortól sajátította el. A gimnázium befejezése utáni négy évben katonáskodott, majd édesapja mellett csikós volt Karcagon. 1973-78 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, Somogyi József, Mikus Sándor, Rátonyi József növendékeként. Szülővárosában már 1976-ban bemutatkozott néhány alkotásával a karcagi Déryné Művelődési Központban rendezett kiállításán. A főiskola elvégzése után visszatért Karcagra, ahol Derkovits-ösztöndíjasként hozta létre műtermét. Ezzel egy időben kapcsolódott be a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep tevékenységébe, ahol 1978-tól az Alkotótelepi Tanács tagja, majd 1983-tól művészeti vezetője volt. Itt az általa felújított viaszvesztéses bronzöntés technika vált gyakorlattá. 1977-től a Művészeti Alap, majd 1980-tól a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének tagja. Már első, 1980-ban a karcagi Nagykun Múzeumban megrendezett nagy kiállítását is a kialakult "Györfi- stílus" jellemezte. Ugyanebben az évben állította fel első karcagi köztéri szobrát is, „A ménesek emlékére" című alkotást. Bensőséges kapcsolata a lovakkal édesapja mellett eltöltött csikós éveiben gyökerezik. Előszeretettel ábrázol történelmi személyeket is (Damjanich János portréja, Zrínyi Ilona reliefje, Bajcsy-Zsilinszky emlékmű, Szabolcs vezér szobra, Szent István király szobra, Kossuth Lajos szobra, az ópusztaszeri történelmi panteonban IV. Kun László király bronz mellszobra). Az országos hírnevet első egészalakos köztéri munkája, Györffy István szobra hozta el számára, melyet 1984-ben állítottak fel a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum parkjában. Ez az alkotás jelentős mértékben hozzájárult a Munkácsy-díj odaítéléséhez. A Jászkun Redemptio 250 éves évfordulója alkalmából adták át a Kun emlékhelyet, melynek a kun ősök emlékét őrző szobrai egyedülállóak Európában. Eddigi pályája legnagyobb vállalkozása, kun történelmi vonatkozású alkotásainak csúcsa a 2001-ben átadott Nagykun Millenniumi emlékmű. Györfi Sándor öccsével, Győrfi Lajos Mednyánszky-, Magyar Örökség-díjas szobrászművésszel akivel több közös alkotást is készített. Fiai, ifj. Györfi Sándor kőfaragó, Györfi Balázs szobrász, építész tervező művész, akik a műteremben felnőve folyamatosan segítik munkáit.

Alkotásainak sora a három méteres bronz emlékműtől a vegyes technikájú, többrészes térplasztikákig, portréktól a fali fém-domborításokig megtalálhatók. Munkássága során megjelenítette a kun-kutatás nagyjait, a kunok beolvadásának, magyarokká válásának csomópontjait, s a már magyarrá lett közös történelem kiemelkedő személyiségeit. Olyan személyiségeket formált bronzba, akik tevékenységükkel alakították, gazdagították a közös történelmet. Kun legendából, az emlékekből épített fel egy vizuálisan is értékelhető világot, tette láthatóvá az ősök emlékeit. Érmei, plakettjei újfajta térélményt tükröznek, szabálytalan, amorf alakjukkal, a pozitív-negatív játékával, a felületek áttörésével. Történelmi, művelődéstörténeti monumentumaira a józan realizmus, újabban lírai expresszionista kifejezés és az emelkedettség összhangja jellemző - hangzott el.
Szepesi Tibor polgármester a Györfi Sándor Galéria létrejöttének történetét mutatta be, amely a művész és családja támogatása mellett intézményi, önkormányzati összefogásból pályázati forrásból valósulhatott meg. Így mostantól méltó körülmények között egy helyen láthatóak a jeles szobrászművész munkái. A városvezető megköszönte mindenkinek a támogatását, segítségét.

A kiállított szobrok, plakettek, történetét részletesen ismertette megnyitójában Prokai Gábor emeritus lektor, akit a szakmai, művészeti kapcsolat mellett a szobrászhoz több évtizedes barátság is köt, így most is első kézből kaphattak információt tőle a művek születéséről is a jelenlévők.
Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő pohár köszöntőjében arról is szólt, milyen nagyszerű dolog, hogy városunknak ilyen jeles, tehetséges művész születte van, mint Györfi Sándor, akinek még sok aktív alkotói évet kívánt.