- Ön volt a leghosszabb ideig regnáló földművelésügyi miniszter hazánkban. Két cikluson át, azaz nyolc évig töltötte be posztját, és az idén még fél évet dolgozott miniszterként. Miniszter úr! Hogyan értékeli az idei agrárévet?

- Folytatódott a magyar mezőgazdaság erősödése, fejlődése, hiszen az idén is egy egészen jó termést sikerült betakarítani a mostoha időjárási viszonyok, a forróság és az aszály ellenére. Talán nem is látszott ennyire tűrhetőnek ez az esztendő április-május környékén. A gazdák megbirkóztak a szárazsággal, és az a tudás, ami a művelésben, a gazdálkodásban felhalmozódott náluk, az most jól láthatóvá vált. Bízom benne, hogy ez az esztendő is megalapozza a következőt. Most ősszel azért volt némi csapadék, és így folytatódhat az a folyamat, ami 2010 óta azt eredményezte, hogy a magyar mezőgazdaságnak a kibocsátása másfélszeresére nőtt, 70 ezer új munkahely jött létre az élelmiszergazdaságban s így Európában az első-második helyen vagyunk a fejlődés ütemét tekintve. Nagyon nagy feladatok előtt áll a mezőgazdaság, az öntözés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás éppúgy komoly feladat, mint ahogy az, hogy átvegyük az agrárdigitalizáció eredményeit, a számítógépes megoldásoknak, a számítástechnikai megoldásoknak az eredményeit. Küszöbön áll egy új EU-s agrárpolitika is, ahol nagyon komoly forrásokról születik majd döntés. Bízom benne, hogy ezzel is meg tudunk majd birkózni.

- Minisztersége alatt számtalan agrárintézkedést hoztak. Hogyan értékeli az említett időszakot és eredményeit?

- Elsősorban nem nekem kell értékelni ezt az időszakot. A szavazók több alaklommal véleményt nyilvánítottak. Mind 2014-ben, mind 2018-ban elmondhatjuk, hogy a magyar vidék teljes mértékben a FIDESZ-KDNP jelöltjeit támogatta. Ebben nyilván sok intézkedésnek van szerepe, politikai, gazdasági dolgoknak egyaránt, de azt, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt nyolc évben talpra állt, kilábalt a válságból és folyamatosan erősödött-rengeteg munkával, amelyért köszönet a gazdáknak-, mutatja azt, hogy jó irányba haladunk. Ez jelent meg a választási eredményekben, abban, hogy megszűntek a gazdademonstrációk, és abban is, hogy gazdapiacokon, üzletek polcain magyar termékekkel, borkiválóságokkal, pálinka kiválóságokkal, nemzeti parki termékekkel, kézműves élelmiszerekkel találkozatunk. Nőtt a magyar élelmiszerek iránti érdeklődés, és az exportunk is erősödött. Szerintem ezek mutatják azt a tendenciát, ami sok-sok munkával lett kialakítva, felépítve, hogy igenis a magyar élelmiszergazdaság az a világ élvonala irányába halad, Európában is a leggyorsabban fejlődők között és a legerősebbek között vagyunk.

- Nagy hangsúlyt fektettek a szakképzésre. Több középiskola a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába került.

- Felállt egy egységes agrárszakképző intézeti hálózat, iskolahálózat. Ma mintegy 60 tagintézményből áll, és folyamatos az utánpótlás, tehát nem csökkent a gyereklétszám különösebben, és elmondhatjuk, hogy az egyes szakmákat a gazdák, az Agrárgazdasági Kamara véleményének a figyelembe vételével indítjuk be, illetve iskolázzuk be. Hozzájárulunk ahhoz, hogy meglegyen az utánpótlás a gazdatársadalom részére.

- Minden időszaknak megvolt a stratégiája, a kampánya. Most, a karácsonyi időszakban a halfogyasztás fontosságára hívják fel a figyelmünket. Eredményesek voltak ezek a kampányok? Több halat fogyasztunk?

- Megduplázódott a halfogyasztás 2010 óta. Ebben az eredményes termelésnek, a marketingnek is jelentős szerepe van, illetve annak, hogy visszatértünk jó néhány olyan hagyományhoz, ami a gazdák számára megélhetést, piacot jelent. A tógazdaságok fejlesztése, a különböző EU forrásoknak a felhasználása is ütemesen történt, és most elmondhatjuk, hogy ilyenkor, amikor szezon van, megvan a megfelelő marketing is, hogy figyeljünk oda ezekre a kiváló élelmiszerekre. Nemcsak a halra mondható el ez, a kiváló minőségű sertéshúsra vagy akár a mézre is.

- Jelenleg országgyűlési képviselőként dolgozik. Milyen feladatai vannak? Mely bizottságoknak a tagja?

- A parlamenti munkámat fémjelzi, hogy nem szakadtam el a mezőgazdaságtól, tehát benne vagyok a Mezőgazdasági Bizottságban, ennek egy kertészeti albizottságában, és dolgozom a Törvényalkotási Bizottságban is, amely a legnagyobb munkacsoportja az Országgyűlésnek. Tulajdonképpen valamennyi jogszabály végleges formáját megelőző állapotában kerül ez elé a bizottság elé. Emellett kiadványokkal is foglalkozom, a katolikus egyházzal együtt jelentettünk meg a közelmúltban egy hézagpótló családtörténeti munkát Karcagon, előadásokat tartok a Közszolgálati Egyetemen. Legutóbb a világélelmezés kérdéseivel foglalkozó előadást tartottam mintegy nyolcvan érdeklődő hallgató előtt.

- Karcag vonatkozásában 2018 a beruházások éve. Hogyan látja városunk fejlődését?

- Karcag továbbra is fejlődési pályán van, és én igyekszem munkámmal Kovács Sándor országgyűlési képviselő urat, a körzet képviselőjét, Dobos László polgármester urat, az önkormányzatot, valamennyi karcagit segíteni, illetve a körzetben megjelenő különböző témáknál, ahol szükséges, közreműködöm a megoldásban. Örülök annak, hogy az idén olyan régóta esedékes fejlesztések megvalósultak, mint a Kisújszállási útnak a felújítsa, játszóterek újultak meg, óvoda felújítás zajlik, tehát ezek mind mutatják, hogy a város gyarapodik, fejlődik. A járdafelújításoktól kezdve különböző cégek beruházásáig terjed ez a skála, és bízom abban, hogy a Rendőrkapitányság épülete is hamarosan elkészül, hiszen látszik, hogy most már vége fele van ez a nagy munka, és egy olyan középülettel leszünk gazdagabbak, amelyre már évtizedek óta nagy szükség van.

- Az Országgyűlés megszavazta a Túlóratörvényt, Áder János köztársasági elnök pedig alá is írta. Mi a lényege ennek a törvénynek?

- A törvény elgondolása az, hogy aki szeretne többet dolgozni, az többet tud keresni. Így megnyit jogi lehetőséget, illetve mindig volt olyan túlóra vagy túlmunka, amit gyakran feketén vagy zsebből fizettek. Vannak olyan foglalkozások, ahol sajnos ez az elmúlt évtizedekben általános volt, ez visszaszorulóban van egyébként, tehát tisztul a kép, és Magyarország megnyitott egy olyan lehetőséget a magyar munkavállalók előtt, amely egyébként Németországban és más nyugati államokban is lehetőség, hiszen ugyanezek az európai uniós szabványoknak megfelelő normák vannak érvényben. Az, hogy az ellenzék egyes tagjai mit művelte, az jól látható volt. Mindig a civilizált viselkedésformának voltam a híve. Ez a lökdösődős, üvöltözős, sípolós viselkedésmód nemhogy az Országgyűlésben, még a karcagi piacon sem megengedett. Ennél több tiszteletet kell megadnunk egymásnak. Jól is néznénk ki, ha valaki mondjuk az előzésnél a forgalomban vagy valahol a lépcsőn a másik elé kerülve ilyen intoleráns módon adna hangulatának hangot vagy felháborodásának hangot. Az országgyűlési képviselőknek, akik az emberek bizalmából kerültek be az Országházba akár egyéni képviselőként, akár listás képviselőként, példát kell mutatniuk a magyar társadalom számára. Jó példát, nem rosszat, mint amit az ellenzék felmutatott az elmúlt hetekben.
- Miniszter úr! Köszönöm az interjút! Boldog karácsonyt!

- Köszönöm! Kívánom minden kedves tévénézőnek, karcaginak, hogy a karácsony legyen áldott, szeretetteljes és békés, és együtt, családi körben ünnepelje meg mindenki-Balogh Andrea-