Konferencia a Városházán

A résztvevőket F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő köszöntötte.
A konferenciát megnyitotta dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, valamint dr. Barta Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet intézetigazgatója.

Dr. Pintér Zoltán, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium tanára, történészkutató a Karcagon megrendezésre kerülő a „Közéleti szerepek és politikai életpályák a két világháború közötti Magyarországon” című konferenciáról nyilatkozott a televíziónknak.

Mint a program szervezője elmondta, hogy a konferenciára országos hírű történészek, szakértők érkeztek Karcagra kutatásaikról előadni és azt középpontba helyezni, hogy mi az alapja ennek a konferenciának, mi adta a téma aktualitását, jelentőségét?

-Akik esetleg az elmúlt 7-8 év távlatában (természetesen a Covid-19 világjárvány időszakát nem számolva) visszagondolnak a város kulturális közéletére, alighanem szegről-végről emlékeznek még korábbi konferenciáinkra, amelyet a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetével közösen hoztunk össze, valósítottunk meg. Az aktuális tematikát úgymond mindig az élethelyzet adja. A teljesség igénye nélkül felidézve korábbi konferenciákat, volt, hogy az első világháború és az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása, volt, hogy politikai rendszerváltások, volt, hogy a kulturális örökségek jelentették a tematikát.

Ezt egyébként felváltva, hol a Debreceni Egyetemen, hol Karcagon rendezzük meg, elég szép hagyományt teremtve mindebből-mutatott rá a történész.

A konferencia, tudományos ülés a „Közéleti szerepek és politikai életpályák a két világháború közötti Magyarországon” címmel, ahogy a név is tükrözi különböző életpályákat áttekintve kíván egy közel 100 éves történelmi miliőt felidézni.

Arra a kérdésre, hogyan épült fel a konferencia tematikája és milyen előadásokra számíthattak a jelenlévők, a következő választ kaptuk.

-Hál’ Istennek kiváló előadók sora jelent ma meg Karcagon, meghívásunknak eleget téve, akik igen változatos témákban, pl. nőtörténet, a zsidó közösség helyzetének alakulása, vagy izgalmas katonai-politikai életpályákat tekintettek végig. Minthogy bizonyos fokú gyakorlatunk már kialakult a szervezésben, törekedtünk rövid, de közérthető, 15-20 perces témablokkokat kialakítani és különböző kiválóságokat meghívni. Egyetemi professzorok, közismert biztonságpolitikai szakértők éppúgy képviseltették magukat, mint hivatásos történészek, vagy éppen személyemben a középiskolai oktatás „veteránja”. Nagy örömöt jelent, hogy a nézők között sok fiatal foglalt helyet, mert minden pálya, szakterület utánpótlási gondokkal küszködik, szerencsés, hogy az értelmiségi foglalkozások, hivatások felé már középiskolásként fordulnak diákjaink. Szívből remélem, hogy sikeres együtt gondolkodást, szakmai napot tartottunk ma meg kollégáimmal, és minden lehetőség szerint a látogatók, televíziónézők figyelmét és érdeklődését is felkeltette és felkelti majd-zárta a gondolatait a pedagógus.

Dr. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika, a Tudományos Honvédtisztképző Karának Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense, biztonságpolitikai szakértő a televíziónknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Wulff Olaf Richárd életútját mutatta be az előadássorozat egyik részeként. Fordulatos életútjáról, a háborúban vállalt szerepvállalásáról beszélt. A biztonságpolitikai szakértő elemezte az orosz-ukrán háború, valamint az Izraelben kitört fegyveres konfliktus hatásait is.

-A globalizált világban összefügg minden, mindennel. Ha bármilyen konfliktus tör ki, a világháló segítségével mindenki tájékozódik róla. Talán a legfontosabb mind a kettő háború kapcsán, hogy lokális konfliktusokról beszélünk, amelyet senki nem akar eszkalálni. Irán talán a Közel-keleti helyzetet próbálja kiélezni, de a világ nagyhatalmainak a többsége abban érdekeltek, hogy ezek a konfliktusok regionális szinten meg is maradjanak. Nyilván Magyarország biztonságát ezer szállal érintik, amely elsősorban a migrációs válság tekintetében jelenthet nagyobb kihívást, valamint az energiahordozók, az energiaellátás kérdéskörében. A valós nagy kérdés az, hogy mennyire gyorsan sikerül a konfliktust egyfajta nyugovó pontra helyezni-mutatott rá a szakértő.

Dr. Barta Róbert a Debreceni Egyetem Történelem Intézet igazgatója, egyetemi doncens, mint a konferencia egyik társszervezője elmondta, hogy a konferenciák 2018-ban indultak.

-Úgy gondolom, hogy nagy öröm mindenki számára, hogy egy ilyen léptékű konferencia megvalósításra kerülhet a város és az egyetem szoros kapcsolatápolása révén. Kiemelt cél, hogy felkeltsük az érdeklődést és akár a jövőben a középiskolából kikerülve a felsőoktatásban jól képzett és tudásvággyal rendelkező fiatalok érkezzenek hozzánk-mutatott rá a docens.

A továbbiakban arról beszélt, hogy kiemelten fontosak ezek a rendezvények, ahol a konferencia témáját illetően újabb ismeretekkel gazdagodhatnak az érdeklődők.