Városlista
2024. április 25, csütörtök - Márk

Hírek

2019. Május 22. 14:29, szerda | Helyi

Koszorúzás a redemptiós emlékműnél

Koszorúzás a redemptiós emlékműnél

Kovács Sándor a Kunszövetség elnöke, országgyűlési képviselő úr a karcagi városvezetéssel helyezett el koszorút a karcagi Redemptios emlékműnél.

A redemptio vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat. A múlt heti adásunkban már megemlékeztünk az ünnepségről. Az emlékműnél Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Dobos László polgármester, Kovács Szilvia, Gyurcsek János alpolgármester tisztelgett elődeink előtt.

A török háborúk során a jászkun kerület területén jelentős népességváltozás történt. Sokan elvándoroltak, például hajdúk lettek. A török hódoltság alóli felszabadulás után idegenek költöztek a területre, hat kun szék (Halas-szék, Szentelt-szék, Kolbáz-szék, Kecskemét-szék, Kara-szék, Hantos-szék) közül kettő (Hantos- és Szentelt-szék) az Alföld lakosságát pusztító török uralom alatt teljesen el is tűnt. Mindezekre hivatkozva I. Lipót nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat és 1702-ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot és a két Kunságot, Kiskunságot és Nagykunságot, vagyis a Hármaskerületet, a Heves, Külső-Szolnok, Pest, Csongrád, Bács-Bodrog, Bihar és Szabolcs vármegyék által határolt különálló területet.
Ez a rendelet eltörölte a jászok és kunok örökös kiváltságait és jobbágysorba süllyesztette őket. A sérelem miatt a jászok és kunok a Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatói voltak. Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben (más források szerint 1730 illetve 1735) eladta jogát a pesti Invalidus-háznak. A Német Lovagrend nem törekedett a belső igazgatási rendszer megváltoztatására, de a Pesti Invalidus Rendház megkísérelte bevezetni a földesúri szolgáltatásokat. Mária Terézia az országos tiltakozásnak engedve 1745-ben beleegyezett a redemptióba, az önmegváltásba.
A kerületben mozgalom alakult a jogok visszaszerzésére. Több éves gyűjtésből és kölcsönökből sikerült összeszedni a közben 575900 forintra nőtt összeget, amely egyes források szerint az akkori Magyarország költségvetésével összemérhető nagyságú volt. Ezen összegen felül vállalták 1000 lovas felszerelését, az általános hadfelkelést, valamint a nádor és más tisztviselők fizetésének megadását.[1]
1745. május 6-án Mária Terézia aláírta redemptióról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet.[1][2]
A jászok-kunok a redemptio során kivételt tettek, úgyhogy több, pénzzel rendelkező, betelepülő vagyonos polgár is részt vehetett a redemptióban. A betelepülők eredetileg nem voltak jászok-kunok. Akik részt vettek a megváltás összegének összegyűjtésében, „redemptusok”, akik pedig nem tudtak részt venni benne, „irredemptusok” lettek.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 24. 14:00, szerda | Helyi

TÁRGYALÁSSAL FOLYTATÓDIK AZ ÜGY

Ritkaságszámba menő döntés született a Szolnoki Törvényszéken:

2024. Április 24. 09:00, szerda | Helyi

FEGYELMEZETLEN LÉLEKGYÓGYÁSZOK

A NAV munkatársai azokat az internetes szolgáltatókat szűrték ki, akik gyaníthatóan bejelentés nélkül, kontárként végzik tevékenységüket, illetve, akik a számla-, és nyugtaadást elmulasztják.

2024. Április 23. 15:51, kedd | Helyi

Kerékpáros kompokat adtak át a Tisza-tó melletti Tiszaderzsen

Két kerékpáros kompot adtak át Magyarország második legnagyobb tava, a Tisza-tó melletti Tiszaderzsen.

2024. Április 23. 13:39, kedd | Helyi

Kerítés égett Kisújszálláson

Kigyulladt egy ingatlan kerítése hétfő éjszaka Kisújszálláson, a Petőfi utcában.