A művészeti iskola növendékeinek és tanárainak műsora után az alkotóhoz kötődő barátságáról, közös munkáikról Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész szólt.

Bocskay Vincét realista szemléletű, figuratív nyelvezetű, az emberi alak megragadására koncentráló szobrásznak tartják a szakemberek.

Kézügyességét asztalos édesapjától és nagyapjától örökölte. Rajzolni már iskolásként jól, tudott, ezért ment művészeti iskolába, ahol szobrász tanára, mestere, akkora hatással volt rá, hogy máig példaképének tartja. Így lett szobrász ő maga is. Életművét két, egymástól időben is élesen elhatárolódó csoportra osztja: a kisplasztikára és megrendelésre készített köztéri emlékszobrokra.

Több fajta anyaggal szeret dolgozni, hiszen mindegyik más-más. Főleg égetett agyag, terrakotta, gipsz szobrai vannak, de bronzemlékszobrai is vannak. Ember ábrázolásában alakjait groteszk szemlélettel, ironikus vonásokkal jeleníti meg.

Több évig tanárként is dolgozott, ma már az alkotás teszi ki a mindennapjait.

Nagyon önkritikus művész, aki állítása szerint még a tökéletes szobrát nem készítette el, utólag mindegyikben talál javítandót. Munkásságát több állami díjjal is elismerték, legutóbb a Szervátiusz -díjat kapta meg.

Kézügyességét, kreativitását két lánya közül Anna örökölte, aki most a csipkeveréssel is foglalkozik. örül sikereinek. Unokáit is szívesen avatja be a szobrászkodás alapjaiba, de úgy látja, náluk ez megmarad hobbi szinten.

Nagyon örül annak, hogy Budapest után, most Karcagon is- ahol másodszor jár, első alkalommal lánya esküvőjén volt itt - most megmutathatja szobrait.