A tűzoltók az égő épületekből egy embert mentettek ki. Átlagosan 52 perc kellett ahhoz, hogy megfékezzék a lángokat. A leghosszabb beavatkozás öt órán át tartott, a lakástüzek negyedét viszont 10 percen belül megfékezték az egységek. Az első negyedévben keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 89 órára volt szükség, az égő épületekhez 236 tűzoltójármű vonult. Az épületekben összesen 2271 négyzetméternyi terület égett le.

A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben, konyhában, hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban csaptak fel.

A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát egy esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében feltárni, 5 helyen szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. Tíz épület oltásakor gázpalackok nehezítették a munkálatokat.

A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is. Ha régi házban élünk, rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba füstérzékelőt elhelyezni. Olyan lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, a károk mértéke is csekély volt.

Az első negyedévben 14-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. Három ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Minden nyílt lánggal működő fűtő- és vízmelegítő eszköz használata során mérgező gáz fejlődhet. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása miatt keletkezhet szén-monoxid. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás.