Ahogy Európa és a nagyvilág csatamezőin évszázadokon át köszöntötték egymást a hazájukból elszármazott magyar huszárok, úgy köszöntöm ma én is Önöket: Erőt, tisztességet! - kezdte ünnepi beszédét a Kováts Mihály Iskola előtt dr. Pintér Zoltán Árpád, a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület elnöke.

- E tömör, mindössze két szó alkotta üdvözlés érthetően és tisztán tükrözi mindazt, amit huszár virtusnak tekintünk. A magyar huszár és magyar huszárság egymásba kapcsolódó fogalmai a nemzeti karakter szerves részét képezik. Nyelvünkben szinte minden jelentésalakjában, például a huszárvágástól a sakk huszárlépéséig, a verbunkos huszárnótákig a lendületes katonai virtusra vezethető vissza a kifejezés. Közismert toposza népdalaink, népmeséink világának, nemzeti emlékezetünk szerves részei e régi, letűnt korok módján, vadul harcba induló könnyűlovas katonák. Nemzeti panteonunk számos bálványozott alakja kezdte meg karrierjét valamely magyar vagy osztrák-magyar huszárezred szolgálatában, gondoljunk csak a lipcsei csatát megjárt legnagyobb magyarra, gr. Széchenyi Istvánra, vagy az első felelős magyar miniszterelnök, gr. Batthyány Lajos alakjára. Világszerte harmincnégy nemzet alkalmazta a huszárság fegyvernemét, legtöbbjük esetében a fegyvernem alapítása és/vagy kiképzése magyar eredetre vezethető vissza.

Közel három évszázada, egészen pontosan 298 éve annak, hogy az akkori, épp újranépesedő Karczagújszálláson megszületett egy ide települt köznemesi család sarja, Kováts Mihály János.

Ahogy utóbb közismertté vált: Fabriczy Kováts Mihály a legismertebb magyar huszártisztek egyike. Személye, karrierje nemzetközileg ismert, az osztrák császári hadsereg mellett a korabeli francia királyi-, porosz királyi- és kontinentális amerikai hadseregben is szolgált, világszerte ismert történelmi személyiség, az Amerikai Egyesült Államok történelmi tudatában személyét napjainkig az alapító atyák függetlenségi harcát segítő európai önkéntesek körében jegyzik. Ahogy Kováts Mihály neve alkalmas a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, úgy a róla elnevezett iskola, huszárbandérium és egyesület is alkalmas a karcagi származású tiszt emlékének ápolásán keresztül a helyi közösség megerősítésére, egy gondolkodásában lokálpatrióta, hozzáállásában cselekvő karcagi generáció összefogására. A Kováts-napok keretében, a róla elnevezett iskola ünnepségén mi sem természetesebb, mint az ő fiatalkorát, iskolás éveit összefoglalni, így röviden erről szólok a következőkben:

Kováts Mihály nagykunsági, karczagújszállási származású szabad nemesemberként élte le az életét, származására, református gyökereire holtáig büszkén hivatkozott. Családjának eredete, nemesi önazonosság-tudatának tisztázása a legutóbbi időkig mégis vita és feltételezések tárgya volt. Mára ennek pontosítása megtörtént: eszerint a Mikófalván székelt Kovách birtokos család armális nemesi adománylevelét még a török időkben, I. Lipót királytól nyerte el, 1666. június 28-án, Kovách Péter révén.

A család címer pajzsának leírása is ismert: „Kék pajzsban zöld alapon arany koronából kiemelkedő 3 buzakalász; sisakdisz; kiemelkedő vörös ruhás, kalpagos magyar férfi balkezét csipőjén nyugtatja, jobbjában 2 buzakalászt és 2 rózsát – fehér és vörös szinüt – tart; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.”

Fabriczy Kováts Mihály huszárezredes a Heves vármegyei, mikófalvi eredetű Kovách nemesi család leszármazottja, a leszármazás fokára nézve a legvalószínűbb feltételezés szerint a nemességet szerző Kovách Péter dédunokája. A család fennmaradt családfája alapján feltételezhető, hogy a népes Kovách család a XVII. század legvégén származott el Mikófalváról az újra benépesedő Karczagújszállásra.

Az 1699-es adóösszeírás Karczagújszálláson hetvennyolc családot tüntet fel, akik adót Szent György, Jakab és Mihály napján fizetnek. Hősünk nagyapja ekkor már bizonyíthatóan e kis nagykunsági közösségben élt és gazdálkodott. A Rákóczi-szabadságharc évei és a pestis megroppantották a település demográfiai helyzetét. Az 1715. évi országos összeírásban mindössze ötvenháromadózó (család) neve szerepel, 25-el kevesebb, mint a századelőn. A becsült népességszámot tekintve ekkor az ötszáz főnél is kisebb település zárt közösségébe született Kováts Mihály, a későbbi huszárezredes.

- Kováts Karcagon töltött fiatalkoráról a forráshiány miatt igen keveset tudunk - folytatta az ünnepi beszédét dr. Pintér Zoltán Árpád.

Hősünk feltételezett édesapjának, Kovács Mihálynak a neve kamarai levéltári kutatások szerint 1736-ig minden összeírásban szerepel Karczagújszálláson.1737-1739 között azonban Kovács Mihályné neve szerepel az összeírásokban, feltételezve azt,hogy az asszony özvegyként családfenntartóvá vált. Kovács Mihály 1736-os halálát egy másikalapvető forrás, a családi hagyatékban fennmaradt családfa is rögzíti, így kétséget kizáróan igazolható, hogy hősünk gyermekkora családi tragédiák árnyékában zajlott, 12 éves korára apját elvesztette. 1739-ben Kovács Mihályné özvegyasszony neve is eltűnik az adóösszeírásokból. Az 1739-es év, hősünk, Kováts Mihály számára valószínűleg elképesztő tragédiákkal járóesztendő volt.

1738-1743 között a Magyar Királyságban pestisjárvány tombolt, mely a Tiszántúlon 1739-1740-ben, Karczagújszálláson egészen pontosan 1739 tavaszán tetőzött. A török dúlás után épp csak újra népesedett, betelepített településen elképesztő mennyiségű áldozat, 1480 fő került fel a veszteséglistára. 1739 áprilisában, a járvány helyi csúcspontján a halálozási anyakönyv megdöbbentően sűrűn volt vezetve.

Az 1724-ben megszülető Kováts Mihály karcagi református családba születhetett, és családja révén legalább apja 1736-os haláláig, talán még tovább, anyja 1739-es haláláig lehetett a Karczagújszálláson működő református gimnázium diákja. Mivel azt is tudjuk, hogy hősünk 1740. január 2-án rukkolt be közhuszárnak Gyömrőn a Hávor-ezred toborzóinál, nagy vonalakban összeáll feltételezett fiatalkori életíve.

A 15-16 éves koráig kora átlagánál lényegesen magasabb műveltséget szerző ifjú 1736-ban apját, 1739-re anyját, lánytestvérét, talán nagybátyját, azaz családja nagy részét is elveszítette a járványban. Feltételezhetjük, nem egyedüli és esetleg nem legidősebb gyermeke volt családjának, vagy ami valószínűbb, műveltségét kihasználva és a pestis elől menekülve nem kívánt maga is paraszti életformát élni a járvány dúlta Karczagújszálláson, az elzálogosított és jogaitól megfosztott Nagykunságban. Innen logikus és ésszerű döntésnek tűnhetett a felemelkedésre nézve előnyös irányt, a katonai pályát választani.

Kováts élete innentől jobban dokumentált, mint képzelnénk. Csak a róla írott kötetem 315 levéltári, szakirodalmi jegyzete 241 számozott oldalon dolgozza fel a huszártiszt bámulatos karrierjét.

Fabriczy Kováts Mihály életének a példamutatás volt a központi motívuma, melyet sok ezer kiképzett katonájának adta örökül, s legszentebb kincsét, tulajdon életét is ennek vetette alá. Hősiesnek titulálni valamit igen szubjektív dolog, de kérdezem, mi lehet a hősiesség, ha ez nem az? Szerencsére ma nem követeli meg a haza, hogy lovas rohamokban, harcmezőkön álljunk ki az igazunkért, de új kihívások, küzdelmek sora vár megvívásra más természetű küzdelmekben. Ennek szellemi fegyvereit az iskolák adják azon fiatalok kezébe, akiknek örökül adják hivatásuk legszentebb hagyományait. Ebben a formában mégoly hősies helytállni az osztálytermekben, mint az elmúlt korok háborúiban.

Volt Kováts-os diákként én magam is köszönöm mindezt az iskolának, az itt szolgálatot teljesítő kitűnő tanári karnak és kívánok a továbbiakban Istentől megáldott sikeres működést, szakmai sikereket, sok olyan diákot, akik évtizedek múltán büszkén vallják maguknak az iskola hagyományait - zárta szavait a történész, majd Győrfi Lajos szobrászművész Fabriczy Kováts Mihály huszárezredest ábrázoló emlékművénél az önkormányzat nevében Szepesi Tibor polgármester, Sári Kovács Szilvia alpolgármester, a KMBTE nevében Plósz Csilla, a KÁAMI intézményvezetője és dr. Pintér Zoltán Árpád, a Kunszövetség nevében Rózsa Sándor jegyző és dr. Pintér Zoltán Árpád, a Kátai Gábor Kórház nevében Nagyné László Erzsébet főigazgató, Nagy Attila és dr. Lakatos Linda, majd a KÁAMI vezetése - Plósz Csilla, Török Ágnes, Karakas Elvira - , a Kováts-os Gyermekekért Egyesület nevében Lukács Csaba Zoltánné elnök és a Karcagi Nagykun Bajtársi Egyesület nevében Rab János ny. őrnagy koszorúzott a Nagykun Honvéd Banda játéka alatt, díszsorfalat a Kováts Mihály Huszárbandérium huszárjai álltak.