- Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az energiaárak száguldása, hektikus mozgása. Hogyan néz ki ez Európában és mennyire érintette a változás Magyarországot?

- Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2008 körül is volt egy hasonló drágulási időszak! A mostani helyzet több tényezőre vezethető vissza: 2008 óta nőtt a Föld népessége, közel egymilliárddal vagyunk többen, mint korábban és ezzel összhangban természetesen nőtt a fogyasztás és az energiafelhasználás is!

Az energiatermelők természetesen minél nagyobb haszonra akarnak szert tenni, ezért is gyorsult a drágulás. Németország az atomerőműveit lebontva, a zöld energiára szeretne átállni, amely viszont nem pótolja a termelés csökkenését. Gondoljunk a szélenergiára, amely csak akkor termel áramot, ha fúj a szél. De a vízerőművek energiatermelése sem tervezhető, hiszen amikor beköszönt egy-egy aszályos időszak és üresek a tározótavak, akkor aligha tudják biztosítani az ellátást.

Ez természetesen befolyásolja az élet minden területét; a családi költségvetéseket éppúgy, mint a vállalkozások, illetve az élelmiszertermelés költségeit is. Örülök annak, hogy a Magyar Kormány jó időben döntött a rezsiárak csökkentéséről, hiszen a 2010-es évek elején hazánkban volt Európában a legmagasabb a gáz, az áram ára, most pedig nálunk a legalacsonyabb! Az eltelt évek tanulsága, hogy a kormány által meghozott döntések mindmáig biztonságot jelentenek a családok számára. Sőt, a kormány nemrégiben döntött a benzin- és a gázolaj árának befagyasztásáról, amely szintén jelentős segítség a lakosságnak.

Ami a jövőt illeti, várhatóan az energiaárak emelkedésének is lesznek határai, mert idővel az emberek, a vállalkozások visszafogják a fogyasztásukat. Így ha kisebb a kereslet, akkor az energiaárak is mérséklődni fognak. Mindez az élelmiszerárak növekedését is nagymértékben befolyásolja, hiszen a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az egyik legnagyobb energiafelhasználó, a kereskedelemről nem is beszélve.

Azokban az országokban, ahol szabadáras a háztartások részére biztosított energia, ott a napi ingadozásokat, az áremeléseket a szolgáltatók egyből ráterhelik a fogyasztókra. Így volt ez 2010 előtt Magyarországon is: az MSZP idején végrehajtott privatizáció során az akkori kormány 8%-os hasznot garantált a külföldi tulajdonba került energiaszolgáltatónak! Amikor áremelkedés volt, a szolgáltatók áthárították a fogyasztókra a terheket és így a hasznuk továbbra is biztosított volt.

Ennek a rezsicsökkentés vetett véget, és a szolgáltatók újra nemzeti tulajdonba kerültek. Ezért is fontos nemzeti érdekünk, hogy az energiatermelés- és ellátás, a szolgáltatások terén a jövőben is a magyar érdekek érvényesüljenek.