A XXVI. Nagykunsági Kulturális Napok keretében a Déryné Kulturális Központban mutatkoznak be a Kaid Nabil festőművész vezette Szolnoki Műhely alkotói.

A kiállítást augusztus 17-én Szabó István, Szolnok megyei jogú város alpolgármestere nyitotta meg.

Mint elhangzott, a Szolnoki Művésztelep a Tisza és a Zagyva egybefolyása mentén azután vált festmények sorozatában nemzetközi vonatkozásokban is ismertté, hogy egy fiatal bécsi festő, August von Pettenkoffen a ’48-as forradalmi idők után fölfedezte magának ezt a festői vidéket. Harminc éven át újra és újra visszatért ide, és munkáival nyugati városok tárlatain szerepelt.

Ennek nyomán érkeztek Szolnokra a kor magyar festői is, hogy megörökítsék a Tisza-parti vízi életet, halászok, alföldi parasztok portréit, vásárok forgatagát, táborozó cigányokat, a népélet kompozíciókba foglalt sokalakos jeleneteit és vitték munkáikat világszerte.

Innen azonban még göröngyös út vezetett a Szolnoki Művésztelep tényleges létrejöttéig, 1902-ig. Kevés állami pénzzel és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye támogatásával épültek meg a ma is álló műtermek. Azóta 115 év telt el, és a magyar művészeknek legalább három nemzedéke munkálkodott a telepen, mely most 1,3 milliárdos támogatással megújul.

A szolnoki művészeti életet a Damjanich Múzeum és 2002-ben alakult Szolnoki Művészeti Egyesület alakítja itt, Verebes György, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, művészeti vezetője irányításával, aki a jelenlévőknek néhány kulisszatitkot mondott el a festői látásmódról és a Karcagra hozott képekről.