-Az első időszakban alig kaptunk csapadékot, amely nem volt több 100 milliméternél. Ez a tavaszi munkákat jelentősen hátráltatta és plusz munkaműveletekre valamint drágább gépek használatára volt szükség, hogy ezeken a talajokon is megfelelő magágy legyen. Mindez részben késleltette a vetési időszakot, a kelést viszont egyértelműen - mondta el az agrármérnök.

Szólt arról is, hogy a májusi eső nagyon kedvezett a földeknek, viszont a júniusi hatalmas esőzés,-amely a háromszáz millimétert közelítette meg-már nehezítette a munkálatokat.

-Az előrejelzések alapján az éves átlag várható, ami azt jelenti, hogy az év hátralevő részében újabb száz milliméter csapadékra számíthatunk, ami egy aszályos őszt és telet fog jelenteni.

Ez terméscsökkentő lehet az ősszel betakarítandó kultúráknál,-mint például a napraforgó és a kukorica-, mindamellett viszont jó kelés lesz a repcébe és az őszi kalászosokba. Itt is nagy szerep jut az időjárásnak, hogy a lehulló csapadék, melyik időszakban éri el a földeket - fogalmazta meg a mezőgazdász.

Hozzátette, hogy az aszály ellen vegetációs időben aki tud öntözni, azzal védekezzen, a másik pedig az okszerű talajművelés. Mint megtudtuk, vannak olyan talajművelési technikák, amivel próbálják megőrizni a talajban lévő nedvességet; ilyen például a sekély tarlóápolás.

Mint megtudtuk ilyen esetekben a kártevők ellen a leghatásosabb a kemény téli időjárás, amelynek fogytán vagyunk. A mediterrán típusú időjárás sajnos kedvez a kártevőknek. Ilyenkor részben a talaj megművelése, valamint a vegyszer az, amihez nyúlni kell, természetesen a legkevesebb felhasználásával.