Elbújni nem lehet előle, hiszen ma már mindenki szó szerint a bőrén érzi a klímaváltozás káros hatásait. Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek: a hónapokig tartó csapadékmentes időszakoknak olyan felhőszakadások vetnek véget, amelyek villámárvizeket okoznak.

Dr. Zsembeli József, igazgató, Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ:

Ehhez kell tudni alkalmazkodni mind az emberi létben és ezen belül természetesen a munkánk során és a mezőgazdaságban is. Az, hogy milyen agro-ökológiai feltételek között élünk, ugye meghatározza azt is, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet tudunk folytatni. Na most Karcag környékén is, de akár az Alföldön is azt mondhatjuk, hogy vannak kedvezőtlen adottságú területeink talaj szempontjából is, gondolok itt a szikes talajokra, vagy a kötött, nagy agyagtartalmú
talajokra, nehezen művelhető, persz-talajokra és hogyha ezek a kihívások, ezek a talajtani kihívások még párosulnak azzal, hogy az eddig megszokottól ellentétben még nagyobb szélsőségek jelennek meg az időjárás vonatkozásában is, akkor bizony olyan helyzetek elé állunk, hogy a klasszikus mezőgazdasági tevékenységet újra kell gondolni.

Csak a magyar mezőgazdaság esetében évente több százmilliárd forintos kár éri a gazdálkodókat, a vásárlókat, a központi költségvetést, mindenkit, aki ebben az országban él, dolgozik, vásárol.

Fazekas Sándor, országgyűlési képviselő, Fidesz- KDNP:

Az éghajlatváltozás, azon belül az aszálynak a kihívásai valamennyiünk számára fontos sorskérdések, befolyásolják az életmódot, a mindennapjainkat, befolyásolják a mezőgazdasági termelést, de egyébként más ágazatokat is nagymértékben
befolyásolnak. És ez egy olyan sorskérdés, amelyre a különböző területeken kell választ találnunk, de a mezőgazdaság az kiemelten fontos, hiszen a mezőgazdaság biztosítja azt az élelmiszermennyiséget, amely az ország ellátásához szükséges és egyúttal fontos exportcikket is jelentenek ezek a, erre a termelésre szükség van a jövőben is és azért, hogy ez folyamatos legyen, stratégiai és gyakorlati megoldásokat is kell találnunk.

Rendszeresen tízmilliárdokban mérhető csak a Nagykunságban a forróság, az öntözővíz- hiány miatt kialakuló termésveszteség. És ez csak a rövidtávú, azonnal hatás, hiszen a tartós szárazság miatti talajerózió csak később fejti ki hatását.

F. Kovács Sándor, országgyűlési képviselő, Fidesz- KDNP:

Olyan óriási szerencsénk van, hogy a magyar agrárszakemberek még mindig világszínvonalúak és azt gondolom, hogy az új kihívásoknak is kitűnően meg tudnak felelni. Hiszen a Türk Államok szervezetén belül azért elmondhatjuk, hogy az agrárképzés, az agrártudomány és agrároktatás nem volt olyan maga szintű, mint Magyarországon és ki vannak száradva ezek az országok a magyar agrárképzési tudásra, és küldenek ide szakembereket, és várják azokat a szakembereket, akiknekik tudnak segíteni akár a mezőgazdasági problémák, akár az aszálykezelés megoldásában.

Jász- Nagykun- Szolnok vármegye a hazai agrárium „aszályháromszögének” tartott területének közepe. Minden évben itt arat a legnagyobb mértékben a szárazság.

Szepesi Tibor, polgármester:

Tudjuk jól, az aszály ma már nem egy elvont fogalom, ez a mindennapjainkat érintő valóság. Elszáradó vetések, kiszáradó csatornák, repedezett földek és veszteséget szenvedő gazdák. De az aszály nem csak a földünket sújtja, hanem próbára teszi tudásunkat, összefogásunkat, hitünket is. A klímaváltozás már nem holmi távoli jelenség, itt van köztünk, tudjuk jól, látjuk a karcagi határban, látjuk a nagykunsági földeken. A csapadék egyre kevesebb, a talaj vízszintje egyre süllyed, és a növényállomány tűrőképessége- ahogy erről majd szó is lesz- egyre inkább csökken és ez a végéhez közelít.

A konferencia azonban nem az aszályveszély miatti kétségbeesésről szól. Ha vannak nemzetközi jó gyakorlatok, azokat érdemes átvenni, átültetni a hazai gyakorlatba. Esetleg az itt megszületett jó ötleteket tudják másutt is alkalmazni, hiszen a klímaváltozás egyáltalán nem magyar sajátosság.

Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár:

Látjuk, hogy az aszály minden évben bekövetkezik, változó intenzitással, változó mértékben, de az biztos, hogy jelentős károkat okoz mind az ökoszisztémában, mind pedig a mezőgazdasági termelésben, és a fenntartható élelmiszertermelésben is. És a víz semmi mással nem pótolható. Kizárólag csak saját magával, ezért a megőrzése és a felhalmozása az mindannyiunk közös felelőssége. Ezen múlik a klímavédelem, ezen múlik az élelmiszerbiztonság és
ezen múlik, hogy a jövő generációi számára lesz e még elegendő mennyiségű és minőségű ivóvíz.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gondozásában megjelent kötet nem is feltétlenül szakkönyv, bár a kertészettől ameteorológián át a kapásnövényeken keresztül kilencvenegy nemzetközileg elismert szakember publikációit adja közre.

Szinkron: 26: 37”- 26: 47” Dr. Gyuricza Csaba, rektor, MATE:

Amellett, hogy tudományos igényességgel készültek, közvetlenül a gyakorlat, a gyakorló szakemberek számára is haszonnal forgatható és a gyakorlatban alkalmazható ismereteket tudjunk átadni.

A klímaváltozás hatására olyan kultúrnövények jelentek meg Európában, amelyek akár két-három évtizede még elképzelhetetlenek voltak, tegnapelőtt pedig legfeljebb együttérző mosolyt váltottak ki sokakból. Mára pedig a klímaváltozásra adott lehetséges válaszokká nemesedtek.