A gólyát természetesen állandóan figyelik, hiszen a hideg időjáráshoz nincs hozzászokva.

Ő az. Magabiztosan járkál Jászberény határában, jóllehet a reggeli mínusz nyolc fok nem az ő világa. Társai még Afrikában élvezik a meleget, ő viszont nálunk telel át.

JUHÁSZ TIBOR, természetvédelmi őr, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága:

Ez az egyed az év folyamán érkezett be hozzánk, nem egyedül, többedmagával, legyengült állapotban. Ugye több sérült madarat is fogadunk itt a Sasközpontban. Az év folyamán sikerül meggyógyítani őket, felerősíteni őket és az augusztus folyamán szoktuk elengedni még a vonulási időszak előtt a fehérgólyákat. Hát, ugyanúgy őt is elengedtük, ahogy a többi bekerült fehérgólya- egyedet is, de valahogy ő úgy döntött, hogy inkább itt marad.

A maradás mellet számtalan érv szólt a gólya számára. Az utóbbi évek „legpockosabb” esztendeje volt a tavalyi, azaz rekordlétszámú rágcsáló jelent meg a határban. A gólya számára a pocok pedig élelemforrás. A pocok-populáció gyarapodása pedig a gólya számára terített asztal. Táplálék van bőven, a Sasközpont munkatársai pedig állandó felügyelet alatt tartják, így biztonságban is van. Neve azonban még nincs, a természetvédelmi őrök „Egyed”-nek nevezik. És az is szinte biztos, hogy nem ő az egyedüli, aki Magyarországon telel át.

Mostanában egyébként rendszeres, hogy több ilyen fehérgólya is van, Hortobágy környékén is lehet ilyenkor találkozni egyébként fehérgólyákkal. Meg egy- egy településről is vannak hírek, hogy áttelelő gólyák vannak, enyhe telek ezt eredményezhetik, hogy bizonyos egyedek inkább úgy döntenek, hogy áttelelnek.

A természetvédelmi őrök még nyáron gyűrűzték meg az áttelelő gólyát: egy fémgyűrűt erősítettek a lábára. Így könnyen szemmel tudják tartani, és ha kell, gondoskodni is tudnak róla.