A MOHU a honlapján számolt be arról, hogy ez év elejétől Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben indítja el a szolgáltatást.

A házhoz menő gyűjtés 2024-ben közel félmillió lakost érint.

A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely nemcsak könnyen kezelhető, de szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, a meghatározott napokon.
A konyhai zöld-és élelmiszer-hulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is. Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát! Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is! A bedobható élelmiszerek listája a https://mohu.hu/biohulladek oldalon is megtalálható.

Nemzetközi tapasztalatok alapján a begyűjtött élelmiszer-hulladék mennyisége és minősége a házhoz menő rendszerrel növelhető leginkább. Így jelentősen csökkenthető a hulladéklerakók üvegházhatású gáz-kibocsátása, javítható a talaj minősége, valamint fokozható az általános hulladékkezelési rendszer működési hatékonysága.

Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ennek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. A települési hulladék közel kétharmadát 2035-ig újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív-gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze tizenhat százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően – a fennmaradó, nagyobb rész lerakókba vagy égetőkbe kerül. A hazai települési hulladéknak 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki.

A konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot biogáz-üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogáz üzemben képződő maradék ráadásul – magas tápanyagtartalma miatt – kiváló komposzt anyagot képez a mezőgazdaság számára – adott tájékoztatást az új rendszerről a MOHU a honlapján keresztül.