Immár harmadik alkalommal szervezett cigány népismereti vetélkedőt a Szent Pál Marista Általános Iskola. Az idei program több szempontból is rendhagyó volt: ezúttal az alsó tagozatos diákok kapcsolódtak be a háromnapos rendezvénysorozatba, amelynek célja a cigány hagyományok, a helyi értékek és a közösségi élmények erősítése volt.

Kállai Erika
„Már harmadik alkalommal rendezzük meg iskolánkban ezt a cigány népismereti vetélkedőt, egy kicsit rendhagyó módon, mert eddig a felsős osztályoknak rendeztük meg, most pedig az egész alsó tagozat részt vett. Tegnap az első, második és harmadik évfolyamoknak online cigány vetélkedő volt, tehát osztályok versenyeztek egymással. Ma pedig a negyedik évfolyamosok jönnek fel a közösségi terembe, ahol különböző játékos feladatok alapján adhatnak számot a tudásukról, amit az év során a cigány népismereti órákon tanultak.”

A diákok hangszerfelismerésen, táncbemutatón, kvízjátékokon és zenés ügyességi feladatokon keresztül ismerkedhettek meg a cigány kultúrával. A szervezők fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak általánosságban, hanem saját közösségük múltját és értékeit is megismerjék.

Kállai Erika
„Próbáltunk a kiállítás során is a karcagi értékeket előtérbe helyezni, és olyan képeket bemutatni, amelyek csak a karcagi cigányságról szólnak. A vetélkedőn is lesznek olyan kérdések, amelyek a helyi közösséggel kapcsolatosak, mert fontosnak tartom, hogy ahol élünk, ismerjék a múltjukat, tudják, honnan jöttek, és kik voltak azok az emberek, akik segítették azt, hogy így éljenek.”

A cigány népismereti órákon a gyerekek történelemmel, irodalommal és művészettel is foglalkoznak. Emellett kézműves foglalkozásokon elevenítik fel a cigány motívumokat, jelképeket és színvilágot.

Kállai Erika
„A cigány népismereti órákon gyönyörű könyvekből tanulnak a történelemről, arról, hogy honnan jöttek, valamint a művészekről, írókról és költőkről, akik mind cigányok voltak, és gyönyörű verseket írtak a történetükről. Kézműves foglalkozásokon pedig a cigány motívumokat és a színvilágot elevenítik fel.”

A negyedik osztályosok számára összeállított feladatoknál a szervezők arra törekedtek, hogy minden gyermek aktív szerepet kapjon, és a verseny valódi közösségi élményt jelentsen.

Kállai Erika
„Úgy állítottuk össze a feladatokat, hogy aktívan mindenki részt tudjon venni, tehát az egész osztályt megmozgatva, hogy mindenki tudjon szerepelni és versenyezni.”

A hagyományok közül a gyerekek sok olyan szokást is ismernek, amelyek ma is élnek a családokban. A zene, a tánc és a közösségi élmények pedig továbbra is fontos részét jelentik a mindennapoknak.

Kállai Erika
„A tánc az életük része, a zene is, és nagyon szeretik az ilyen feladatokat. Nagyon sokan tudnak zenélni, és látszik, hogy otthonról is hozzák ezt a szeretetet. Valahogy velük születik a zene szeretete és az a tudás, amit örököltek.”

A háromnapos programsorozatban helyet kapott a színjátszás, a sport, a hagyományos cigány ételek elkészítése és a közös táncház is. A szervezők szerint a gyerekek minden programot örömmel fogadnak.

Kállai Erika
„Próbáltuk nagyon változatosan összeállítani ezt a három napot, és ebben volt minden. Lesz sportos délelőtt, hagyományos cigány ételkészítés, majd egy kis közös kóstoló az udvaron. Táncházunk is lesz, és egy meglepetésvendég, egy énekesnő zárja majd a programot.”

A Szent Pál Marista Általános Iskolában a cigány témahét nemcsak a hagyományok megőrzéséről, hanem a közösségépítésről és az identitás erősítéséről is szólnak. A pedagógusok célja, hogy a gyerekek büszkék legyenek gyökereikre, miközben játékos formában sajátíthatják el a múltjukhoz kapcsolódó ismereteket.