A 21. század jobb életkörülményei ellenére az emberek rosszabbul érzik magukat, a jólét nem jár együtt a jól-léttel - a kihívások folyamatos növekedése komoly stresszforrásnak számít. Az állandósult feszültség negatív hatásai a szív- és érrendszeri betegségek mellett szorongásos problémák és elhízás formájában is jelentkeznek. A Rádió Orient műsorában Fülöp Emőke klinikai szakpszichológus és dr. Kuklis Eszter orvos életmód-tanácsadó adott stresszkezelési tippeket - melyek közül az egyik legfontosabb az életünkért történő felelősségvállalás lehet.

Napjainkban a stresszforrások száma jelentősen megemelkedett. A jobb életkörülmények ellenére rosszabbul érezzük magunkat. A paradoxont a kihívások számának meredek emelkedése és a változás állandósága okozza. Fülöp Emőke pszichológus kiemelte, az állandó készültségi állapot krónikus stresszt eredményez. „Egész testünk válaszol a vélt vagy valós veszélyjelzésekre, változásokra, a szervezet minden energiáját összeszedi. Amennyiben ezt aktivitásban ki tudjuk futtatni, tehát meg tudunk küzdeni, a stressz hasznos, ha azonban a feszültség bennünk ragad, akkor a felfokozott állapot a szervezet kimerülését okozza” – hangsúlyozta az eustressz és a distressz közötti különbséget a vendég.

Az állandó stressz mély nyomokat hagy az emberi szervezetben – emelte ki a Rádió Orient műsorában dr. Kuklis Eszter orvos életmód-tanácsadó. „A folyamatos harcra kész állapot krónikussá válhat, a szervezet képtelen lesz a visszarendeződésre. További probléma a megelégedettség és a sikerélmény elmaradása” – sorolta a problémákat Kuklis doktornő.

A tartós stresszhelyzet számtalan káros hatással bír az egészségi állapotra. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége leggyakoribb gondként a szív- és érrendszeri problémákat emelte ki. Emellett az elhízás, az evés mint örömforrást pótló eszköz elterjedése is kóróssá válhat. Ez reumatológiai betegségekhez vezethet vagy test- és énkép problémákban csapódhat le. „A stressz negatív hatásai függenek a genetikai állománytól és az egyéb életmódtényezőktől” – hangsúlyozta.

A pszichológus leggyakoribb problémaként a szorongásos zavarokat emelte ki. Fülöp Emőke elmondta, az optimálistól eltérő feszültségszint eseti pánikrohamokban vagy állandósult szorongásban is jelentkezhet. A szakértő a pánikrohamokat epizodikusan előforduló, heves, testi tünetekkel járó tünetegyüttesként határozta meg, amely során szapora szívverés, fokozott izzadás, remegés, halálfélelem, magas pulzusszám és vérnyomás, valamint nagyfokú félelem tapasztalható. A fóbia mögött ugyanúgy a szorongás húzódik meg: egy eseti roham beszűkíti a figyelmet, a múltbeli rossz élmény magától képes a rosszullét generálására. Így a valós vagy elképzelt okok miatt elkezdünk bizonyos dolgokat elkerülni – magyarázta a fogalmak jelentését a vendég.

A stresszes életmód a társadalom összes rétegét érinti. A dolgozók mellett a tanulók és a nyugdíjasok életében is jelen van – hangsúlyozta dr. Kuklis Eszter. Fülöp Emőke hozzátette, a nők és a férfiak esetében eltérő a kiváltott hatás – a nőknél általában pánikzavarok, míg a férfiaknál specifikusabb tünetek jelentkeznek.

A stressz kezeléséhez vissza kell szerezni az események feletti kontrollt. A cél a történések befolyásolása, vagy a helyzetek átkeretezése. Az életmód-tanácsadó a táplálkozás szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. A vitaminok és az ásványi anyagok szerepe fontos a stressz kezelésében. „A könnyedebb és egészségesebb étkezés pozitív változást okoz. Emellett a gondolat szerepe is kiemelkedő: saját gondolatainkkal irányítani tudjuk életünket, tompíthatjuk a vereség érzetét” – jelentette ki. Fülöp Emőke a stressz kezelésének 4 területét különítette el. A gondolatok, az életmód és a táplálkozás, valamint a célokkal teli élet mellett a minőségi társas lét segít a helyzet javításában.

Az egészséges életmódban kiemelkedő szerepet kap a mozgás. A pszichológus a szorongás tüneti kezelésében kiemelkedő szerepet tulajdonít a sportolásnak. Kuklis doktornő a sport élettani szerepét emelte ki. „A rendszeres, örömmel végzett mozgás javítja az alapvető életfunkciókat, csökkenti a betegségek előfordulási esélyét” – tette hozzá.

„A testmozgást mindennapi rutinná kell alakítani, az elhízás megelőzésének már az iskolapadban el kellene kezdődnie. A jó szokások beépítése azonban felnőttkorban sem lehetetlen. Egy szakember felkeresésével egyénre szabható a kezelés” – jelentette ki dr.Kuklis Eszter. Fülöp Emőke az egyensúly megteremtésében a kreativitást emelte ki. „Nem kell ragaszkodni az egyetlen jó megoldáshoz. Amennyiben nincsen idő fitnessterembe járni, lift használata helyett a lépcsőzés és a séta is segíthet” – mondta.

A pszichológus ezután a stresszhelyzetre adott eltérő válaszokra irányította a figyelmet. A külső körülmények mellett az egyén belső adottságai, gondolkodásmódja és attitűdjei határozzák meg a válaszreakciót. „Az adott helyzetnek tulajdonított jelentés határozza meg az érzéseket. Így fontos megvizsgálni a szituációk jelentését más nézőpontból. Az adott helyzet átkeretezése változtathat a reakciókon” – magyarázta.

A Budai Egészségközpont szakértői a műsor végén a Selfness programot mutatták be. „A wellnes pillanatnyi élvezetével szemben a selfness ugyan több befektetést igényel, ám tartósabb változást ér el” – emelte ki Fülöp Emőke. Kuklis doktornő kiemelte - „Utóbbiban meg kell dolgozni az élvezetért, vállalni kell a felelősséget.