Az atya a szertartás közben elmondta, húsvét nemcsak a kereszténység, de a zsidó-keresztény gyökerű európai kultúra egyik legnagyobb ünnepe, ám a különböző felekezetek és egyházak gyakran eltérő időben, más-más rítusokkal emlékeznek meg róla. A nagycsütörtökön a kereszténység Jézus Krisztus utolsó vacsorájára, az Eucharisztia alapítására és a Getszemáni kertben történtekre emlékezik.
Az Ortodox Egyház húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget és az azt követő első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepli, ám az eltérő számítás miatt ez gyakran nem esik egybe a nyugati kereszténység húsvétjával – ahogy az idén is történt. A görögkeleti húsvét hagyományos szabály szerint nem eshet egybe a zsidó húsvéttal (ha mégis így történne, az Ortodox Egyház egy héttel elhalasztja az ünnepet).
Az ortodox húsvétot az „ünnepek ünnepének” nevezik, összetett liturgiája van, és hét hetes böjt, azt pedig három hetes előkészületi időszak előzi meg. Ezt a tíz hetes időszakot nevezik Triódionnak. A Tiszta hétfőtől Lázár szombatjáig tartó Szent Negyven Nap, vagyis a nagyböjt ideje alatt az ortodox keresztények meghatározott rend szerint nemcsak a hústól, de a tejtermékektől, valamint a bortól és az olajtól is tartózkodnak.