Azon felnőttek és gyermekek, akik gabonapehellyel kezdik a napot a napi ásványi anyag szükségletük egy részét már a reggeli órákban kipipálják. A gabonapelyhek ugyanis hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, bővelkednek B-vitaminokban, kalciumban és vasban, sok országban a reggelizőpelyhek számítanak ezek legfőbb forrásának - foglalta össze nemzetközi kutatások eredményeit a Nestlé.

Azok a gyerekek, akik reggelire gabonapelyhet esznek, több kalciumot visznek be a szervezetükbe, mint a reggelizőpelyheket nem fogyasztó kortársaik – derült ki egy angliai táplálkozási felmérésből. Ez az eredmény annak is betudható, hogy ezt a reggelifélét többnyire tejjel fogyasztják, ami az egyik legjobb kalciumforrás. Kiderül az is, hogy ezek a gyerekek több vasat, B- és D-vitamint juttatnak a szervezetükbe már a reggelivel, de a gabona jótékony hatásai közé sorolható náluk az is, hogy a szervezetükben jobb a folsav, B12-vitamin és riboflavin szintje.

Egy francia felmérés is hasonlóan jó eredményt mutatott: ennek keretében 3-17 év közöttieket vizsgáltak. Kimutatták, hogy a gabonapelyheket fogyasztóknál a pelyhek számítanak az első számú B1-, B3-, B5-, B6-, B9-vitamin és vasforrásnak. Egy friss, 2012-es minneapolisi felmérés pedig rámutatott, hogy a gabonapelyhet reggeliző gyerekeknél 30, a kamaszoknál pedig 20 százalékkal több a napi vasbevitel.

A felnőttek esetében a hozzáadott ásványi anyagoknak és vitaminoknak köszönhetően a gabonapelyhek jelentősen javíthatják az alapvető mikrotápanyagok beviteli arányát. Így a nőknél a vas, a riboflavin és a folsav bevitele növelhető, ha rendszeresen kerül gabonapehely az asztalra. Egy ír felmérés során a felnőttek élelmiszer-fogyasztását vizsgálták, ennek során kiderült, hogy a dúsított gabonafélék akár 14-21 százalékát teszik ki a vitaminok és ásványi anyagok átlagos napi bevitelének.

Vita folyik a teljes értékű gabona fogyasztásáról is. A harvardi egyetem kutatói a gabonafogyasztás egészét, míg a világszerte mértékadó 'Táplálkozási irányelvek amerikaiaknak' alkotói a felét javasolják teljes értékű alapanyagokból elfogyasztani. Hazánkban elsősorban a területen tapasztalt hiányos tudás okoz problémát: egy tavaly végzett felmérés szerint a magyar családanyák még alig ismerik a teljes értékű gabona fogalmát.

'A tavalyi Magvas gondolatok a reggeliről felmérés megkérdezettjeinek 85 százaléka ugyan tulajdonított valamilyen jelentést a kifejezésnek, többségüknek azonban csak sejtése volt arról, hogy a gabonaszem három részével állhat kapcsolatban a fogalom' – mondja Mihály Tekla, a Nestlé dietetikusa.