A Karcag Város Önkormányzat nevében Szepesi Tibor polgármester, Gyurcsek János, Sári Kovács Szilvia alpolgármesterek, Rózsa Sándor jegyző, dr. Pintér Zoltán Árpád önkormányzati képviselő, valamint az országgyűlés nevében dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter és F. Kovács Sándor a térség országgyűlési képviselője koszorút helyezett el az első és a második világháborús, illetve a Szívós temetőnél található Levente emlékműnél.

A Magyar Hősök emléknapját minden év utolsó májusi vasárnapján tartják. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

Az ünnepről dr. Pintér Zoltán Árpád képviselő, a következőket nyilatkozta:
-Május utolsó vasárnapja a Nagy Háború évei alatt vált állami emléknappá, utóbb nemzeti emlékünneppé. Hazánk a két világháborúban összesen több, mint egymillió hősi halottat veszített el, teljes generációk, közvetve a nemzet akkori életereje vérzett el a véres XX. század őskatasztrófájában. Városunk, Karcag is súlyos árat fizetett mindkét háborúban. Mára az első világháború valamivel több, mint 800 karcagi hősi halottjáról tudunk, míg a második világháború esetében legkevesebb 361 katonáról és 24 ifjú leventéről illik ilyenkor kegyeletteljesen megemlékezni, fejet hajtani emlékük előtt, nem beszélve a nagyszámú civil áldozatról, amit a második világháborús helyi harccselekmények és a holokauszt révén szenvedett el a közösség. Az első világháború esetében a városi veszteség ennél sokkal nagyobb nem lehetett, többmint 20 forrásból van a névsor összeállítva forráskritikai alapon.

A második világháborús veszteségek terén meggyőződésem szerint a tényleges veszteség ennél is nagyobb, de a források részleges pusztulása miatt nehezen kutatható. 1945 után, de különösen az államszocialista időszakban nem lehetett megemlékezni e katonahősökről, közvetve a hősök napjáról, így a köztudatból e emléknap részlegesen kiesett. A 2001. évi LXIII. törvény a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről; ismét emlékezetpolitikánk méltó helyére emelte e jelképes napot.

A Magyar Hősök Emlékünnepén méltó megemlékezés keretében ma már országszerte rójuk le hálánkat és kegyeletünket az elmúlt ezredév magyar hősei felé, mert ahogy a nemzeté sem, úgy a helyi közösség öntudata sem épülhet futóhomokra; csak akkor tudhatjuk, hogy merre tartunk, ha tudjuk, honnan jövünk és milyen áron!-mutatott rá a képviselő.