Hírek
2013. Július 23. 18:49, kedd |
Belföld
Forrás: MTI
Húsz méterrel emelkedhetett a tengerek szintje öt-hárommillió évvel ezelőtt
Húsz méterrel emelkedhetett a tengerek szintje öt-hárommillió évvel ezelőtt, amikor hasonló globális felmelegedés zajlott le, mint manapság.
Az akkori éghajlati viszonyok következtében nemcsak a Déli-sark nyugati vidékéről és Grönlandról tűnt el a jég nagy része, hanem megolvadt a kelet-antarktiszi jégtábla is egy brit tanulmány szerint, amely új bizonyítékokat tárt fel.
A Déli-sarkvidék keleti régiója, amelyet Anktarktiszi-pajzsnak is neveznek, a kontinens legidősebb része: jégtáblája nagyjából akkora, mint Ausztrália, és több édesvizet tartalmaz, mint a grönlandi jégtömeg. Nagyjából 34 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni; mérete sokáig ingadozott, míg aztán 14 millió évvel ezelőtt többé-kevésbé stabilizálódott.
A mostani éghajlati folyamatokról készült klimatikus modellek egy része azt jósolja, hogy a hatalmas kiterjedésű, roppant vastag jégmező viszonylag csekély változásokkal fogja megúszni az évszázad végéig tartó felmelegedést, míg mások szerint a sarki jégtömeg jelentős olvadáson fog keresztülmenni.
Az Imperial College London kutatói - akadémiai partnereikkel - a kelet-antarktiszi partok mentén végeztek fúrásokat, mintegy három kilométerrel a vízfelszín alatt. A kiemelt iszapminták vegyi elemzésével megállapították, hogy a jellegzetes anyagokat tartalmazó üledék a kontinens belsejéből, a Wilkes-selfjég alatti medencéből származik, és mintegy öt-hárommillió évvel ezelőtt kerülhetett oda, ahol most megtalálták.
A tudósok arra jutottak, hogy a pliocén föltörténeti korban végbement felmelegedés miatt a kelet-antarktiszi jégtábla több menetben is megolvadt, aminek következtében a ma vastag jég borította Wilkes-medence "felszínre" került, az erózió nyomán pedig a sziklás talaj hordaléka a visszahúzódó selfjéggel együtt több száz kilométerrel kifelé, a tenger irányába sodródott.
A keleti jégtábla megolvadt tömbjei mintegy tíz méterrel emelték meg a tengerek szintjét, hasonló mértékben, mint a szintén vízzé vált nyugat-antarktiszi és a grönlandi jéghegyek.
A Nature Geoscience című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány utalt arra, hogy a pliocén korban lezajlott természeti folyamatok pontos megismerése azért lehet fontos, mert következtetések vonhatók le belőlük a jelenlegi klimatikus változások hatásáról, köztük a tengerszint növekedésének várható mértékéről.
Tudományos hírportálok idézték Tina Van De Flierdtet, az Imperial College London kutatóját, aki elmondta, hogy akkoriban két-három Celsius-fokkal melegebb volt ugyan, mint ma, ám a levegő szén-dioxid-tartalma hasonló szinten állt. "Márpedig tanulmányunkban azt mutattuk ki, hogy a vázolt környezeti feltételek igen nagy jégveszteséget okoztak, és jelentősen megemelték a tengerek szintjét" - húzta alá.
Vannak olyan előrejelzések, amelyek alapján a globális átlaghőmérséklet akár két Celsius-fokkal is megnövekedhet a század végére a mostanihoz képest.
A brit kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a kelet-antarktiszi jégtábla olvadását elősegíthette az is, hogy egy része tengerszint alatti medencékben képződött, tehát közvetlen érintkezésben van a tengervízzel. Így ha az óceánok melegedni kezdenek, mint ahogy a pliocénban is történt, akkor a tábla még inkább sebezhetővé válik, és könnyebben indul olvadásnak.
"A tudósok korábban úgy vélték, hogy a kelet-antarktiszi jégtábla stabilabb, mint a jóval kisebb nyugat-antarktiszi és grönlandi - magyarázta Carys Cook, a tanulmány vezető szerzője. - Munkánknak köszönhetően most kiderült, hogy lényegesen érzékenyebb az éghajlati változásokra, mint feltételezték."
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 28. 10:01, csütörtök | Belföld
Februárban 6197 gyermek született, 10 664 ember halt meg
Az előzetes adatok szerint 2024 februárjában 6197 gyermek született, és 10 664 ember halt meg; 2023 februárjához képest a születések száma 5,7, a halálozásoké 3 százalékkal csökkent, míg a házasságkötéseké 22 százalékkal nőtt
2024. Március 28. 09:53, csütörtök | Belföld
600 ezer fellett a bruttó átlagbér a KSH szerint!
KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. Március 28. 09:49, csütörtök | Belföld
A reálkereset több mint 10 százalékkal nőtt januárban
2024. Március 28. 06:00, csütörtök | Belföld
Szerdán kezdődik első osztályos gyermekek elektronikus beiratkozása
Szerdán indul a leendő első osztályos gyermekek előzetes elektronikus beiratkozása a KRÉTA felületén - közölte a Klebelsberg Központ az MTI-vel.