Élettere azonban szűkül, ezért egyre gyakrabban lakott területeken ver tanyát. A fülesbagolyról van szó, amely Magyarországon védett madárnak számít. Városunkban évről-évre megcsodálhatjuk őket, ahogyan pihennek nappal a kedvenc helyeiken.

Újra helyi látványossággá váltak a templomkert baglyai. Az óvodások számára nagy élmény felfedezésük, de az általunk megkérdezett karcagiak is barátsággal viseltetnek a legbölcsebbnek vélt állattal szemben.

A baglyok élőhelye- akárcsak a többi állaté- folyamatosan zsugorodik. Ezért kénytelenek a városi fák lombjain tanyát verni. Innen ugyan még el- eljárnak a mezőkre táplálékért, hiszen a baglyok előszeretettel fogyasztanak kisebb rágcsálókat. Ám a számukra megemészthetetlen tápláléktól már lakóhelyükön szabadulnak meg.

MAGYAR IMRE:
- Attól csodálatosabb madár nincsen, szerintem, mikor az figyel, vagy hogy mondjam. Az a komoly szemek, vagy hogy mondjam. Mert szerintem attól szebb énszerintem, hát nincsen. Lehet, hogy hát elfogult vagyok, de hát ilyen.

Az erdei fülesbagoly elnevezése ellenére kerüli az erőségeket, inkább a gyérebb fásítású erőfoltokban érzi jól magát. Magyarországon ez a leggyakoribb bagolyfajta.

SEBŐKNÉ ILLÉS ILONA:
- Tavaly egészen nagy hírverés volt, mutatták is őket, az idén még nem hallottam róluk, de remélem, vannak. Az jó dolog, ha továbbra is megmaradnak. Az nagyon jó dolog lenne.

Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett madárnak számít. Egyetlen példány természetvédelmi értéke ötvenezer forint.