Bár már egyre kevesebb háznál vágnak disznót télen, ezért a házi sonka szinte alig kerül az asztalra, aki ilyet szeretne vásárolni, meg tudja tenni. Jóllehet a nagyüzemi húskészítmények szinte teljesen kiszorították a hagyományos eljárással készült sonkákat.

A húsvéti ünnepi asztal ékessége tud lenni a jóféle sonka. Még ugyan nem kezdődött el a roham a sonkákért, de a hentesek idén sem tartanak attól, hogy a raktárban maradna.

HUBER ISTVÁN, őstermelő:
- A jó sonka úgy készül, hogy négy hétig sóban van, utána két hétig páclében. És még utána utóérleljük. Az ára az négy év alatt nem változott, négyezerötszáz forintért adom kilóját az egész sonkáknak, amiben benne van a csont, a kötözött sonkáknak, ami csont nélküli, az ötezer forint kilója.

A hagyományos paraszti családoknál a téli disznóölésekkor készült a sonka, majd tipikusan a kora tavaszi böjt időszakában volt füstölés vagy érlelés alatt. A böjt során azt elfogyasztani nem lehetett, így legelőször Húsvétkor kerülhetett a finom sonka az asztalra! Valószínűleg ez lehet az alapja, hogy ilyen kitüntetett szerepe van a húsvéti sonkának.

HARSÁNYI ISTVÁN:
- Boltból veszem, nincs itt már házi, hagyjuk már. Egy- két ember, ha vág Karcagon. Több nem.

A hosszas érlelés miatt a sonka a sertés legértékesebb része, ezért is tartották nagy becsben már a paraszti társadalmakban is. De van egy praktikus magyarázata is annak, hogy miért éppen a sonka lett a húsvéti ünnepkör egyik leginkább elterjedt étele: már a hűtőszekrény feltalálását megelőzően is Húsvét körül került le a füstről a sonka, akkor kellett elfogyasztani.

FÖLDES JÁNOS:
- Házi füstölt sonkát szoktunk venni. Hát, nagy a család, egy olyan középméretűt választunk mindig.

A választék idén is elég széles: mindenki megtalálja az ízlésének és anyagi lehetőségeinek leginkább megfelelő sonkát. Van, aki a kötözöttre esküszik, akad olyan is, aki a lapockából készült, kissé zsírosabb húsvéti sonkát fogyasztja szívesen. És nagyon sokan vannak, akik a hosszasan füstölt, szinte teljesen kiszáradt sonkára esküsznek.