Manapág már nem példátlan, csupán csak ritka, hogy Magyarországon telel át egy- egy gólya. Csökmőn viszont nem egy madár maradt télire, hanem egy pár. A település határában, egy mezőgazdasági cég mellett vették észre először őket.

BARNA LAJOS:
- Egész nap szinte itt a telepen, itt a kazlak körül bóklásznak, néha fel- felrepülnek, egy- egy kört megtesznek, aztán ugye itt sétálgatnak itt a fűben.

A két madár már annyira megszokta az ember közelségét, hogy már a mezőgazdasági gépek zaja sem zavarja őket. Otthonosan mozognak a határban: táplálékot keresnek.

TÓTH ERZSÉBET:
- Biztos, hogy az időjárásnak köszönhető, hogy nem ment el a gólya, mert jól érzi itt magát, gondolom, a halastónál.

Az enyhe október, a napsütéses ősz késztethette maradásra a párt. Novembertől azonban egyre hidegebbek a reggelek, így túlélési esélyeik csökkennek. A helyiek azonban összefogtak annak érdekében, hogy segítsék őket a túlélésben. Kisebb- nagyobb összegekkel járulnak hozzá ahhoz, hogy a szakértők által ajánlott csemegéhez: csirkenyakhoz juttassák az áttelelő madarakat.

FÖLDESI KISS ANDREA, faluház- igazgató:
- Amikor a gólyák ugye visszamentek a faluból, akkor egyre többen kiposztolták a közösségi oldalon, hogy ittmaradt egy gólyapár. Fotókat is készítettek róla és akkor összefogott a lakosság és most az a terv, hogy etetjük őket, amíg kitelelnek.

A gólyák ellátása nem egyszerű, többségüknek szükséges egy kis idő, amíg elfogadja a felkínált élelmet. Télen napi egyszeri, de a legjobb a napi kétszeri táplálék. Legmegfelelőbb számukra a klopfolt csirkenyak, ujjnyi darabokban. A nemes feladatot Csökmőn több önkéntes fogja ellátni.