Az etikus újságírás fenntarthatóságáról tartottak nemzetközi kerekasztal-beszélgetést a Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma szervezésében kedden Budapesten.

Aidan White, a brit Ethical Journalism Network igazgatója szerint a médiának meg kell találnia az új, független finanszírozási formákat ahhoz, hogy megtarthassa önállóságát és etikus jellegét. A szakember a függetlenséget, az igazmondást, a részrehajlás nélküli munkát, a humánus hozzáállást és a felelősségvállalást nevezte az újságírók legfontosabb vezérlőelvének.
A felhasználók tudatosságának fontosságát kiemelve azt mondta: fel kell tenni a kérdést, ki miért vásárol magának médiát. A más szektorban már busás hasznot szerző befektetőknek ugyanis gyakran nem a jövedelemszerzés, hanem a befolyásolás a céljuk - tette hozzá Aidan White.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja a szabályozási modellekről szóló beszélgetésen azt mondta: a jogi szabályozásnak és az önszabályozásnak egyaránt létjogosultsága van, utóbbi azonban nem válthatja ki az előbbit. Közölte, a minőségi újságírás az egész világon visszaszorulóban van, ilyen viszonyok között pedig egy Magyarország méretű ország nehéz helyzetbe kerülhet. Szerinte egy ekkora piacon a minőségi sajtó nem lesz fenntartható állami támogatás nélkül, és ha ez megvalósulna, az a szabályozást is új feladat elé állítaná.
Alexander Warzilek, az Osztrák Sajtótanács képviselője arról számolt be: tavaly 145 ügyben jártak el, ez lényegesen nagyobb szám, mint az egy évvel korábbi, vagyis egyre többen tudnak a független ellenőrző testület létezéséről. Hangsúlyosan szólt az önszabályozó testületek átláthatóságáról, működésének pontos szabályozásáról. Beszámolt arról is, hogy bár Ausztriában az emberek csaknem 80 százaléka még mindig vásárol napilapot, egyre több lap kényszerül megszorításra, elbocsátásra.
A hirdetés és a sajtótartalom között éles határt kell húzni - szinte teljes egyetértés volt erről a tartalom és a reklám elmosódó határairól szóló kerekasztal tagjai között. Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának vezetője ugyanakkor veszélyesnek nevezte a hirdetők törekvéseit, akiknek az a céljuk, hogy a hirdetéseknél hitelesebb hírek közé kerüljenek be. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára szerint a probléma kiküszöbölhető, ha megfelelően azonosítja a sajtó a reklámokat.
Suba János, a Vodafone Magyarország kommunikációs igazgatója viszont arra sorolt példákat, PR-esként hogyan befolyásolta tisztességes, független módszerrel a szabad médiát. Ez utóbbi eszköz hatékonyságát Murányi Marcell, a Blikk főszerkesztője is igazolta, mondván: sokszor tetten érhető, hogy a média egy ügynökség hatására foglalkozik egy témával.
Stephen Pritchard, az Observer hírombudsmanja, olvasói képviselője munkáját is ismertetve elmondta: fontosnak tartja, hogy a média is elszámoltatható legyen, szembesüljön az olvasó véleményével, munkájáról pedig szükség esetén vita induljon.