A magyar kultúra napi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a Csokonai Könyvtárban a kötetről Kornya István - a szerző - beszélt a művésszel.

Csikos Sándor szólt édesapjáról, aki a Kisgazdapárti parlamenti képviselője volt, édesanyjáról, aki az akkori Háziipari Szövetkezet tervezőjeként Györffy István által kutatott kun mintákat elevenítette fel. Beszélt arról is miért és hogyan lett a karcagi gimnazistából debreceni diák, szólt az '56-ban hogyan készítettek házinyomdájával röplapokat és mi lett a következménye, de arról is, hogy amikor nem kezdhette el a főiskolát, hogyan lett Szűcs Sándor bácsi diákja, kutatója, járta a vidéket és anyagot gyűjtött.

Csikos Sándor több mint öt évtizede van a pályán, a színpadon, közel kétszáz szerep, több évtizedes tanítás és sok száz tanítványnak adta át tudását az Ady Gimnáziumban, jelenleg pedig az egyetemen. Szerepei közül emlékezetes számára Az ember tragédiájában Lucifer szerepe. Tanította színpadi beszédre többek között Eszenyi Enikőt, Tenki Rékát, Csuja Imrét, Szarvas Józsefet is.
Nagy öröm számára - s egyébként ritkaság is egyben-, hogy mind a 12-en, akik egy osztályban végeztek a főiskolán, nyugdíjas korokig a színészetből éltek, s nem lettek pályaelhagyók.

Felidézte Szabó Magda írónőtől és Montágh Imre tanár úrtól kapott útravalót, de fotók segítségével főbb szerepeit is bemutatott, emlékezetes számára a Sodrásban alakított szerepe. Színigazgatóként és színészként is igyekezett maradandót alkotni. Karcagiságát azonban soha nem feledte pályája során.