Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) kötött együttműködési megállapodások értelmében közösen dolgoznak azért, hogy Magyarországon egyre több halat termeljenek, és a mintegy 770 ezer horgász igényeit is egyre jobban ki tudják szolgálni. Már nemcsak pontyot telepítenek, hanem egyre több ragadozóhalat, egyebek mellett süllőt, csukát, keszegféléket és olyan kuriózumnak számító halat is, mint a compó.

Az elmúlt évben a tógazdasági termelésnek köszönhetően nagyjából 22 ezer tonna halat halásztak le Magyarországon, mintegy 4 százalékkal többet, mint 2019-ben - ismertette a MA-HAL elnöke. A haltermelők költségei az idén drasztikusan nőttek a takarmány- és a gázolajárak, illetve a munkabérek emelkedése miatt, és a helyzetet az időjárási körülmények csak tovább nehezítették, így nem lesz kiemelkedő évük .
Magyarországon a tógazdaságokban termelt halfajok mintegy 80 százaléka étkezési ponty, amelyből nagyjából 12 ezer tonnát juttatnak évente a piacra. Elmondta, hogy mára a második leginkább kedvelt faj az afrikai harcsa lett, amelyből Európában Magyarország a legnagyobb termelő. Intenzív telepeken az elmúlt évben összesen 5277 tonna halat termeltek, amelynek 97 százaléka afrikai harcsa, 3 százaléka pedig tokféle volt.

A koronavírust, az aszályt és a megdrágult takarmányokat "nem megkerülhető problémaforrásoknak" nevezve emlékeztetett, az ágazat nagyon sok kihívással nézett szembe az elmúlt időszakban, amelyekre mindenképpen megoldást kell találni. Úgy vélte, a teljes állattenyésztő ágazat egyetlen esélye, hogy a felmerülő költségeket valamilyen formában az árakban érvényesítsék.

Karcagon és térségünkben lesz elég hal az ünnepek alatt is.