A szemünk láttára kopik ki a húsvéti locsolás hagyománya, erre fel ezen a tanyán nem hogy népviseletben, de lovon locsolnak.

BARANYAI NIKOLETT:
-A legjobb az, mikor családdal ide kijövünk és lovak közt ünnepeljük ezt az ünnepet. Már évek óta így van, kiskorom óta ide szoktunk jönni, mindig lovakkal ünnepeljük és itt vannak a barátaink, családom, mindenki.

Hogy a frissítő öntözéstől a hölgyek nem sikongatnak, az is meglepő. Még meglepőbb viszont, hogy a lovak is csendben tűrik az efféle megpróbáltatást.

KÁPOSZTÁS KATA:
-Mi mindig a családdal töltöttük, volt, hogy elmentünk kirándulni, de most az az újdonság, hogy ide ki szoktam jönni a lovardába minden alkalommal, ha tehetem.

Hagyományőrző, autentikus, archaikus- bármilyen jelző ráaggatható az ilyesfajta húsvéti akcióra. Aki viszont viseletben locsol, bátor ember.

SÁROSI BALÁZS:
-Kell egy kis merészség, hogy felvegyenek egy ilyet, mert a mai világban már úgymond kicsit kinézik az ilyet, de hogyha van elég bátorság az emberben, akkor simán felveszi és ilyen közösségbe jön, ahol tisztelik, akkor ott nincsen semmi baj.

A férfiak komolyan veszik a locsolást, a meglocsolt hölgyek meghatottak, a lovak pedig higgadtak.

MÉSZÁROSNÉ SÁRKÖZI ÉVA:
-Jó néhány nappal ezelőtt a lányokkal már a hagyományos hímes tojást festettük, kosárkába raktuk, hogyha érkeznek a legények és megkérdezik, hogy „szabad-e locsolni?”, akkor természetesen meg tudjuk őket kínálni ezekkel a tojásokkal is. Mivel láthatják, hogy itt lovak vesznek minket körül, átlag hétköznapokon is és ilyenkor Húsvétkor a hagyományokhoz is igyekszünk beilleszteni a lovaglást, a lovakat hozzászoktatni magához ehhez a sok emberhez, a különböző tárgyakhoz, hagyományokhoz. Egész évben készülünk arra Lapos László vezetésével, hogy a lovak meg tudják szokni, hogy ha egy vizes vödörrel a csikósok meglocsolják a lányokat, akkor ne riadjanak meg.

A lovastanyás locsolást sem ló, sem hölgylovasa nem úszta meg szárazon.