A nemzetközileg is elismert turkológus mindössze negyvennyolc évesen hunyt el, munkássága azonban mai napig meghatározza a "keleti nyitás"- politikáját.

A Mándoky Kongur István emlékműnél civil szervezetek, magánszemélyek, poltikusok mellett az azerbajdzsáni és a kazahsztáni nagykövetség is képviselte magát.

F. KOVÁCS SÁNDOR, országgyűlési képviselő, Fidesz- KDNP:
A Nagykunság fővárosában, ezen a helyen gyűltünk össze, azok az emberek gyűltek össze, akik emlékeznek az őseikre, emlékeznek azokra az emberekre, akik nem hagyták el a múltat, nem hagyták el az ősöket, nem hagyták el a hagyományt. Most a világnak egy kicsi erőközpontja lett itt Karcagon.

1963 és 1968 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre járt, már egyetemistaként a kun nyelvemlékek kutatásával foglalkozott. Nem csak a turkológia, a honfoglalás előtti török vonatkozások és a magyar őstörténet is foglalkoztatta. Kiváló nyelvérzékének köszönhetően irodalmi szinten beszélt kazahul, törökül. Közel húsz nyelvet, illetve nyelvjárást beszélt.

DR. BARTHA JÚLIA, etnográfus: Kun származása okán korán felébredt benne az érdeklődés a törökség iránt. Elmondása szerint az első török nyelvkönyvet Szűcs Sándor múzeumigazgató adta a kezébe, akit egész életében megőrzött szeretetében. Gimnáziumba nem járhatott osztályidegen, kulák édesapja miatt, akit mellesleg sokat zaklattak az ötvenes években a Rákosi- rendszer helyi pribékjei és aki korai halálát is ennek köszönhette. Helyette járt a mezőgazdasági technikumba. Szabad idejében gyakran látogatta a kunmadarasi laktanya szovjet katonáit, akik között hamar felismerte a kazah és krími tatár nyelvű kiskatonákat.

Beutazta az egész türk- világot, kutatott Baskíriában és a Volga- mentén Gyűjtéseiről gyakran írt, és publikált a Jászkunság című folyóiratban, álnéven, Bektur Andrásként. 1981-ben készült el „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi tudományos értekezése, amely addigi kutatásainak fontosabb eredményeit tartalmazza.

SZEPESI TIBOR, Karcag polgármestere: Mándoky Kongur István úttörő szerepet töltött be a magyar- kazah, a magyar türk kapcsolatok kiépítésében. Munkájának köszönhetően az ország "keleti nyitás" politikája is felértékelődött, melyben a tudományos- oktatási és kulturális kapcsolatok is fokozatosan erősödtek, erősödnek a Közép- ázsiai térséggel. Többek között az ő megkezdett munkájának is köszönhetjük Karcag kazah testvéreinkkel való még szorosabb kapcsolatát.

1992. augusztusában, mindössze negyvennyolc éves korában az oroszországi Mahacskalában hunyt el, a kegnszai temetőben helyezték örök nyugalomra. Szülővárosa emlékművet állíttatott számára, Györfi Sándor szobrászművész alkotása a Györffy István Múzeum mögött áll.