Jeles nap Márton püspöké. A 316-ban Pannónia provinciában, a mai Szombathelyen született egyházfő Franciaország legismertebb szentjévé vált. Személye köré számtalan legenda és népszokás szövődött az évszázadok során. Ezeket elevenítették fel a karcagi református kisiskolások.

FÖLDVÁRINÉ SIMON ILONA, IGAZGATÓ, KARCAGI NAGYKUN REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Szent Márton nem akarta, hogy püspökké válasszák. Éppen ezért bebújt a libák közé a libaólba. A libák nagyon megijedtek, hangosan elkezdtek gágogni és így Szent Mártonra rátaláltak. Ez az egyik legenda. A néphagyomány közül, a Márton- napi néphagyomány közül többet is meg lehet említeni. Elsők között szeretném kiemelni, november közepére, elejére- közepére már a betakarítás
megtörtént. És a Márton-nap a Karácsony előtti negyvennapos böjt utolsó ünnepnapja. És ezen az ünnepnapon a betakarítást követően a régi időkben, a régi világban a paraszti emberek nagy lakomákat, nagy torokat és vásárokat rendeztek.

Márton napján az asszonyok nem moshattak, nem takaríthattak, mert ha ezt megteszik, a következő esztendőben elpusztulnak a jószágok. November elejére már kellőképpen jó kondícióba kerültek a libák, így azokat Márton napján vágták le. A Márton-napi libalakoma hagyománya ma is az egyik legerősebb, legtöbb helyen megtartott esemény.