„A méltóságukban és emberségükben tönkretett gazdák és leszármazottaik iránti jelképes gesztus mellett az emléknap fontos célja, hogy a soron következő nemzedékek is megismerjék, kik is voltak pontosan, s milyen megpróbáltatásokon mentek át a kuláknak bélyegzett gazdák. Nem merülhetnek feledésbe a bűntelenül megalázott, nincstelenné tett emberek szenvedései. A kuláküldözés olyan félelemmel itatta át az érintettek lelkét, hogy sokan a saját családjuknak, gyermekeiknek sem merték elmondani történetüket, és máig nem mernek róla beszélni. A fiatalok ugyanakkor tudni szeretnék,mi történt a nagyszüleikkel, dédszüleikkel”- olvasható az országgyűlési határozatban. Karcagon kopjafa áll „A kommunista diktatúra paraszt áldozatainak emlékére”, idén is e helyen emlékeztek a hetven éve kezdődött üldöztetés áldozataira.

DR. OROSZI SÁNDOR
- Kérdezhetnénk, hogy miért éppen a Nagykunságban kezdődött el leginkább és leggyorsabban a kollektivizálás. Erre van három elmélet is: az egyik az, hogy állítólag Gerő Ernő nem szerette a nagykunokat. A másik- és ez már nem feltételezés, hanem leírt-, hogy itt akartak létrehozni a Nagykunságban egy kimondott mezőgazdasági mintakörzetet. És hát ugye a mintakörzetbe kell legelőször a kollektivizálást végrehajtani. De azért mondanék egy harmadi szempontot, amit a szakirodalomban keveset lehet olvasni. Mégpedig azt, hogy a Szovjetúnióban a kollektivizálást, ezt az általunk is ismert kolhoz- típusú rendszert a volgai németeknél vezették be legelőször. Mégpedig azért, mert ott voltak életképes kis-, illetve középparaszti gazdaságok és hát úgy gondolták, hogy a volgai németeknél kell kipróbálni, hogy mit is tudnak a kolhozokkal kezdeni. És valószínűleg a Nagykunságban is- mivel nem volt nagybirtok és hát úgy nem aprózódott el, mint a Dunántúlon a kisbirtok, valószínűleg közrejátszott abban, hogy a Nagykunságot jelölték ki ennek a mezőgazdasági mintakörzetnek és hát tudjuk azt, hogy ötvenegyben végre is hajtották és a legelső termelőszövetkezeti városok Túrkeve, Karcag és akkor így Mezőtúr, Kisújszállás.

Az évtizedek alatt a maguk erejéből fejlődő kisbirtokos parasztokra bármikor rásüthették a „kulák”- bélyeget. A kötelező beszolgáltatással, a padlássöprésekkel a magyar agrárium gerincét roppantotta meg a kommunista hatalom. Ezt a csapást a mai napig nem volt képes kiheverni a hazai mezőgazdaság. A kommunista diktatúra paraszt áldozatai emlékére állított kopjafát idén is megkoszorúzta a vármegyei közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője, Karcag város képviselője, valamint civil szervezetek és magánszemélyek.