Az OnlinePszichológus.net segítségével most egy igen kényes témát boncolgatunk, mert az emberek a munkahelyüket féltve nem feltétlenül vallják be, tán még maguknak sem, hogy terror alatt élnek.

Munkahelyi pszichoterror, vagy a mobbing

Az angol kifejezés a "to mob" igéből ered, ami annyit tesz, hogy valakit megtámadni, valakinek nekiesni, szidalmazni. Vagyis a mobbing egy olyan konfliktushelyzet a munkahelyi környezetben, ahol egy dolgozót hosszabb időn keresztül megaláznak, sértegetnek, közvetve vagy közvetlenül támadnak, esetleg kirekesztenek. Ez gyakran, legalább hetente egyszer fordul elő, és ez a helyzet ismétlődik hosszú ideig (minimum fél évig). Ez a helyzet különböző erejű felek között jön létre, így ez alapján beszélhetünk:

• bossing esetről, mikor egy felettes részéről az alkalmazott felé irányul a terror, illetve
• bullying esetről, mikor az alkalmazottak zaklatják a felettestKutatások szerint a tipikus "mobber" alkat inkább férfi, 35-54 éves, aki már hosszabb ideje dolgozik az adott munkahelyen.

Milyen formái vannak a munkahelyi támadásoknak?

Zapf szerint az alábbi támadási stratégiákat lehet elkülöníteni a kutatások alapján:

1. Hivatalos, szervezeti intézkedés útján történhet. Ilyen például a hatáskörmegvonás, vagy épp túlterhelés, esetleg önbecsülést sértő, és érthetetlen feladatok kiszabása.
2. Szociális elszigetelés útján, vagyis kiközösítéssel is megvalósulhat.
3. A személy magánéletével szembeni támadással, vagy a dolgozó hírnevének károsításával.
4. Verbális agresszió segítségével, Például valakit nyilvánosan kritizálnak, megaláznak.
5. Testi erőszak - fenyegetés vagy tényleges tettlegesség terén.
6. Munkahelyi pletyka terjesztésével.

Kik az áldozatok, és mik a munkahelyi terror következményei?

A kutatások szerint a mobbing áldozatai gyakran alacsony szintű szociális készségekkel, önértékeléssel, esetleg önérvényesítéssel rendelkeznek. Az igazságtalansággal szemben erőteljesebb bizalmatlanságot, érzelmi labilitást vagy szorongást élhetnek át. A munkahelyi bántások kapcsán fizikai tünetek is fellépnek:

• Különféle fájdalmak: fejfájás, hátfájás, gyomorfájdalom, fokozott feszültség.

• Lelki eredetű tünetek: alvászavar, szorongásos zavar, depresszív hangulat, stressz, fizikai kimerültség, amelyek együttesen akár öngyilkossági gondolatig juttatják az illetőt.

• A támadásokkal együtt csökken a munkahatékonyság. A dolgozó egyre kevésbé szívesen jár be dolgozni, gyakran megy el betegszabadságra.

• Ritkán vesz részt a munkahelyi rendezvényeken.

A folyamatos stresszhatásoknak köszönhetően egy idő után feszültté válik az illető, amit haza is vihet, ami akár a család szétszakadását eredményezheti a későbbiekben.

Milyen helyzetekben fordulhat elő a mobbing?

Kockázati tényezők hatására szokott kialakulni a munkahelyi terror. Mely tényezők ezek?

• Munkanélküliség veszélye
• Vállalaton belüli közösségi, illetve vezetőségi támogatás hiánya
• Olyan felettes, aki önmagára veszélyesnek érzi a beosztottját
• Létszámleépítés során

Mit lehet tenni ellene?

Cégek manapság sokszor élnek a lehetőséggel, hogy az anonimitás mögé rejtőzve vállalati szinten dolgozói elégedettségi kérdőívet töltetnek ki. Így kiderülhet, hogy hányan és milyen okból kifolyólag elégedetlenek. Továbbá szerveznek stressz és konfliktuskerülő tréningeket, esetlegbevonnak munkahelyi pszichológust, vagy mediátort, hogy a felszínre hozzák az eseteket, melyeket érdemes lenne megoldani. Egyéni terápia igénybevételére is lehetőség van, amennyiben munkahelye nem ajánlja fel ezt a szolgáltatást.