A Palóc Társaság indította el a Kárpát-medencei középiskolások számára ezt a pályázatot a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Őrvidék illetve a magyarországi diákoknak.

Gyermán János Tamásnak több diákja indult a versenyen, név szerint Ramos Alex 9.B, Jónás Tímea 9.B, Suba Orsolya, 10.K., Nagy Zsolt, Tóth Zsolt, 10. B, Szekér Bence 11.B és Szűcs Petra Veronika 11. osztályos tanuló.

Nem könnyű témákat ölel fel a pályázat, hiszen tartalmazta az anyanyelvi kultúrát, a magyarságtudat nevelését, továbbá részét képezte a pályázatnak a trianoni békediktátum, amely elsősorban az elszakítottság, az összetartozás érzését próbálta a magyar gyermekekben tudatosítani - így sokat kellett kutatni is a pályamunkákhoz.

A járványveszély miatt nem sikerült megtartani a díjátadót, de az eredmények ismertek, két szentannais diák különdíjat kapott.

A diákok a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjából írtak pályamunkát, a magyarországi kommunizmus történetét mutatták be, illetve a trianoni békeszerződésről is írtak, egy diák az erdélyi Kézdivásárhely történetét mutatta be.

A diákoknak a szaktanár azt tanácsolta, hogy végezzenek kutatómunkát, interneten, tudományos szakkönyvekből, folyóiratokból gyűjtsenek anyagot, továbbá a saját gondolatukat is fűzzék a pályázatba.


Ramos Alex eredményesen vett részt a pályázaton, a trianoni békeszerződésről írt.
Sokat kutatott hozzá könyvekből, internetről, amikor elkészült, megmutatta tanárának, aki azt mondta, rendben van. A pályázat különdíjat kapott a zsűritől.

Alex kedvence a történelem, jövőre is szeretne pályázni hasonló versenyen.
Ha végez, gépészmérnöknek készül.

A félévi jegyein év végéig még szeretne javítani Alex, aki Kisújszállásról jött a Szentannaiba. Szeret idejárni, jó az osztályközösség, társai gratuláltak sikeréhez és a szülei is büszkék rá.


Nagy Zsolt gépész tanuló, de fontos számára a történelem, ezért idnult a versenyen.

Már általános iskolában érdekelte a történelem, vonzották a hazánkkal kapcsolatos dolgok.A pályázata témaköre a magyar szociális mozgalom volt, amit Rákosi Mátyás indított el országunkban.
A pályázatához háttéranyagot interneten, tankönyvekből, könyvekből, különböző szakdolgozatokból keresgélt hozzá.
Próbálta a lényegeket kiszedni ezekből és a saját maga módjára átformálni a mondatokat, ami különdíjat hozott számára.

Érettségi után gépészmérnökként tudja jövőjét elképzelni. Szereti a mezőgazdaságot, szereti amit csinál, de a versírás sem áll tőle messze.

Szereti magából kiírni azokat a dolgokat, amik benne lakoznak, ez megnyugvást nyújt neki s jól esik, ha megdicsérik versét.
A szavalás is közel áll hozzá, az irodalmi témák is kedvencei, Petőfi, Arany János verseit is kedveli.
Saját versei mind személyesek, nem szokott a nagyközönségnek írni. A téma akár lehet szerelem, vagy ami éppen aktuális érzés, ami épp benne lakozik.