Dr. Örsi Julianna ethnográfus (a képen jobbra) egyik legfontosabb kutatási területe a család helye és helyzete a változó világban. Ezzel kapcsolatban az elmúlt évtized(ek)ben számos felmérést végzett a Nagykunságon (benne hangsúlyosan Karcagon), elsősorban a fiatalok körében. Egy, a múlt héten küldött levelében arról tudósított, hogy újabb kutatási szakasz kezdődik, de a vizsgálatok tárgya változatlan. Interjúnkra már Karcagon került sor, ahol a Nagykun Református Gimnáziumban végzett felmérést.

- Nagyon fontos társadalmi kérdéseket vizsgálunk, egész pontosan a fiatalok véleményét kérdezzük meg a családról és a házasság intézményéről. A kutatás önmagában is érdekes, mert a megkérdezett fiatalok véleménye, azt hiszem, nemcsak nekünk kutatóknak, hanem a családpolitikát alakítóknak is fontos lesz, de a generációk véleményének összevetése hasonlóan fontos következtetéseket eredményezhet majd.

- Nem újdonság az a megállapítás, hogy a család intézményét nagyon sok és nagy megrázkódtatás érte, és ezért manapság már egyre nehezebben definiálható.
- Valóban nagyon nehéz a mai családot meghatározni, hiszen különböző együttélési formák léteznek és a család a funkciójának a betöltésében is változásoknak van kitéve. Persze ez nem most kezdődött, mert bizonyos funkciók korábban is változtak. A 2. világháború után a termelői funkció gyakorlatilag megszűnt vagy csak a háztáji gazdálkodásra szorítkozott, és az osztályfunkció is eléggé sematizálódott. Jelenleg a termelői és fogyasztói funkcióban, valamint a helyi társadalomban a különböző társadalmi rétegekhez tartozó csoportoknál figyelhető meg változás a családon belül. A biológiai funkció - az utód létrehozása, felnevelése - eléggé háttérbe szorul, ami a demográfiai mutatókból egyértelműen kimondható.

- Arra gondolva, hogy például a népességgel kapcsolatos problémák már a '70-es évektől jelen vannak, ez egy hosszabb folyamat részének vagy végeredményének tűnik.
- A 19.század végéig sok gyermek született a családokban. Az 1. világháború után kezdődött a gyermekek számának a fogyása, és előbb a három-négy, a 2. világháború után pedig a kétgyermekes család lett az ideális. Napjainkban viszont már a két gyermek sem általános. Inkább az egy vagy az egy sem a jellemző, ami persze nemzeti szinten is problémát okoz.

- Mennyiben segíthet a problémák oldásában a most induló kutatás?
- A kutatás célja nemcsak az, hogy megtudjuk a fiatalok véleményét, hanem a család és a házasság intézményének a népszerűsítése is. A felmérést ugyanis előadások követik és természetesen nemcsak a karcagi középiskolában végezzük, hanem más nagykun településeken is. Bízunk benne, hogy így mi is hozzá tudunk járulni a gondolkodás megváltozásához. A hosszú távú tervek között szerepel még az is, hogy intenzívebb kapcsoltba kerülünk a családsegítő központokkal. Egy könyv kiadását is tervezzük, amit - reméljük - széles körben haszonnal forgatnak majd.

- A könyvet mikorra várhatják az olvasók?
- A jelenlegi kutatási eredményeink az Alföldi családtörténetek című kötetben lesznek olvashatók és ez a nyáron már remélhetőleg kézbe vehető lesz. Ebben nemcsak a felmérés eredményeit közöljük, hanem különböző interjúkat, önéletírásokat, visszaemlékezéseket és egyéb dolgozatokat is közzé teszünk. A Szegedi Egyetemen, illetve a Mezőtúri Főiskolán többször kaptak a fiatalok olyan feladatokat, hogy írják le a saját családjuk történetét, és honismereti pályázatokra is több nagyon jó írás érkezett be hasonló témákban. Ezekből válogatunk.

- Jó munkát hozzá! Köszönöm a beszélgetést!

Elek György