Mezővédő erdősáv Törökszentmiklós határában, az Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása (KAP-RD21-RD22-1-25) keretében

Egy láthatatlan, mégis stratégiai beavatkozás az Alföldön A HungaroMet adatai szerint az éves középhőmérséklet az elmúlt száz évben több mint 1,2
°C-kal emelkedett Magyarországon, miközben a csapadék térben és időben egyre
szélsőségesebben oszlik el. Az Alföldön a szél okozta talajerózió és a nyári aszály egyszerre jelentkezik.

A nagy, osztatlan mezőgazdasági táblákon a szél több tíz méter szélességben
képes kiszárítani a talaj felső rétegét. A NEFAG Zrt. mezővédő erdősávot telepít minta projektként Törökszentmiklós határában 1,34 hektáron, 500 méter hosszúságban.

A táj, amit vissza kell alakítani

Az Alföld történeti tájszerkezete mozaikos volt. Fasorok, gyepfoltok, erdőszigetek, vízjárta területek tagolták a művelést. A XX. század második felének intenzív tájhasználata ezeket a szerkezeti elemeket felszámolta. A cél a gépesítés és a hozam maximalizálása volt.

Az eredmény nagy, több tíz hektáros, szélnek kitett táblák kialakulása, gyors talajnedvesség- vesztés, fokozódó defláció és az élőhelyek eltűnése lett. A mezővédő erdősáv a klasszikus értelemben nem „erdőtelepítés”, hanem tájrekonstrukciós eszköz.

Hogyan történik a mezővédő erdősáv telepítése Törökszentmiklóson? Jelenleg befejeztük a telepítést, többéves, iskolázott csemetékkel, amelyeket őszi talajelőkészítést követően gödörfúróval ültettek el, és most a gyökérzet megerősítése érdekében tőre vágnak.

A szerkezet tudatosan megtervezett, háromszög keresztmetszetű, lépcsőzetesen felépülő rendszer, középen a legmagasabb szintet adó magyar kőrissel, két oldalán ezüst hárssal és mezei juharral, átmeneti elegyfajként vadkörtével, amelyet kívülről cserjesorok zárnak. Ez kifejezetten ökológiai és mikroklimatikus funkciót szolgáló struktúra.

Mit csinál valójában egy mezővédő erdősáv?

A mezővédő erdősáv egyik legfontosabb hatása a szélsebesség csökkentése: a szakirodalom szerint egy megfelelő szerkezetű sáv a saját magasságának tíz-tizenötszörös távolságában is mérhetően mérsékli a légmozgást, ami csökkenti a talaj kiszáradását, mérsékli a deflációt és stabilizálja a felső humuszréteget.
A sáv emellett a hófúvások mérséklésében is szerepet játszik, hiszen az északi oldalon húzódó út mellett fizikai akadályt képez, megtöri a szelet, csökkenti a hóátfúvást és mérsékli az út járhatatlanságának kockázatát.

Ökológiai szempontból a cserjesorokkal és elegyes lombkoronával kialakított szerkezet mikroélőhelyet is teremt, búvóhelyet biztosít nyúlnak, fácánnak és más apróvadnak, élőhelyet ad rovaroknak és madaraknak, valamint növeli a táj biodiverzitását is.

A tőre vágás mint szakmai döntés Kívülről nézve a frissen telepített állomány visszavágása radikálisnak tűnhet, valójában azonban az erősebb gyökérzet kialakítását, a jobb aszálytűrést és a későbbi stabilabb
törzsalakulást szolgálja, hiszen az Alföldön a víz a legfontosabb korlátozó tényező, ezért a gyökérzet fejlesztése stratégiai jelentőségű döntés.

Ha az eredmény mérhető, a vita szakmai síkra terelhető.
Az erdészet szakmai döntései gyakran kritikák kereszttüzében állnak, különösen ott, ahol a közvélemény a monokultúrákat vagy a tarvágásokat látja. A törökszentmiklósi mezővédő erdősáv azonban más logikát követ. Elegyes fafaj-összetételű, többszintű, funkcionális rendszert épít. Tájklimatikus és ökológiai stabilizáló elemként hozzuk létre a célja pedig nem faanyagtermelés.

Egy mezővédő erdősáv telepítése ugyanis sosem az azonnali látványról, hanem a jövőnek szóló felelősségvállalásról szól. A Törökszentmiklós határában most elültetett csemetékkel a NEFAG Zrt. nem csupán a szél és az aszály ellen emel élő védőgátat, hanem egy klímatudatosabb, élhetőbb alföldi táj alapjait rakja le. Ez a mintaértékű kezdeményezés is jól mutatja: az erdészeti szakma jelen esetben is több a faanyagtermelésnél.