A karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium, Technikum és Kollégium tanulói szép eredményeket értek el a versenyen. Gratulálunk a sikerekhez!

Idén is meghirdette a Palóc Társaság tanulmányi- és szépírói pályázatát, melyre a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Őrvidékről, Magyarországról, vagyis az egész Kárpát-medencéből érkeztek be művek.

A verseny célkitűzése az volt, hogy a magyarországi és a határon túli fiatalok gondolataikkal járuljanak hozzá a trianoni szétszakítottság ellenére is élő nemzeti összetartozás eszméjének terjesztéséhez és a magyarságtudat megszilárdításához.

A Szentannai Sámuel Református Gimnázium, Technikum és Kollégiumból Boruzs Lili 11.A osztályos tanuló különdíjas lett, Kormos Domonkos 10.B és Szűcs Roland 11.B osztályos tanuló III. helyezést ért el. Pedagógusok is nevezhettek a tanulmányi versenyre, így felnőtt kategóriában Gyermán János Tamás irodalmi pályázatával különdíjat szerzett. Szűcs Roland 11.B osztályos tanuló a Honismereti Szövetségtől ingyenes meghívást kapott a XXVIII. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiára, melyet 2024 nyarán, Nyíregyházán fognak megrendezni. Az akadémia idei témája: Látható csodák. A Palóc Társaság meghirdetett pályázatára közel száz dolgozat érkezett be.

A díjkiosztó ünnepséget Budapesten a Klebelsberg Kastélyban tartották meg. Az ünnepség háziasszonya Mohácsi Szilvia újságíró, televíziós szerkesztő volt.

A megnyitón Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja mondta el ünnepi beszédét. Kölcsey Ferenc költeményét Török Máté verséneklő színművész mondta el. A pályaműveket Kolczonay Katalin, az értékelő bizottság elnöke, a Palóc Társaság Tiszteletbeli Tagja értékelte. A megjelent vendégeket Szollár Péter Polgári Művelődésért Alapítvány igazgatója köszöntötte. A díjkiosztás eseményének fővédnökét Kókay Krisztina, Ferenczy Noémi-díjas textilművész az MMA rendes tagja képviselte.

A Szentannai diákjai tanulói pályázatukban írtak a Felvidékről kitelepített magyarság sorstörténetéről, Kölcsey Ferenc kétszáz éve született Himnuszáról, a kenderesi népmondákról, Tápióbicske történelmi hátteréről, valamint a trianoni eseményekről.