Az ügyben előkészületi ülést tartottak a Szolnoki Járásbíróságon, ahol a vádirat ismertetésére és a vádlott kihallgatására került sor.

A vádirati tényállás lényege szerint az esemény idején mindössze 7 éves jászberényi kisfiú, tavaly év júliusában egy sportegyesület által szervezett táborban vett részt. A kisfiút bántalmazó férfi a tábor vezetője volt és karate sportedzői végzettséggel rendelkezik. Tudomással bírt arról, hogy a táborban résztvevő sértett a 18. életévét nem töltötte be, ennek ellenére mégis óriási erővel rúgta ki a kisfiú lábát. Ettől a gyermek megpördült a levegőben, majd teljes erővel a földre csapódott. Megütötte a fejét és a karját is. Az eset során szerencsére a kisfiúnak nem esett komoly baja, azonban sokkal rosszabbul is végződhetett volna ez a történet. 8 napon túl gyógyuló gerincvelő sérülést is szenvedhetett volna a sértett. A gyermeket felrúgó karateedző megmozdulása a tavalyi évben hatalmas médiafigyelmet kapott, csakúgy, mint napokban a Szolnoki Járásbíróságon megtartott előkészületi ülés, melyen a vádirat ismertetésére és vádlott kihallgatására került sor. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség az 56 éves férfit súlyos testi sértés kísérletével és védekezésre képtelen kiskorú veszélyeztetésével vádolja.

Dr.Ónodi György ügyész
- A küzdősportban jártas A. Tibor vádlott, jobb kezével a sértett bal vállát megfogta, azt a föld felé tolta és nagy erővel, jobb lábával hátulról kirúgta. A vádlott cselekményének hatására a sértett egyensúlyát elveszítve a levegőben megpördült, és előbb bal kezét, majd a bal oldalát a futópálya szélén lévő szegélytől mintegy 20 centiméterre, a rekortán futópályába beütötte. Kiskorú T. Roland sértett a vádlott cselekménye következtében sírva, a futópályán fekve maradt, míg a vádlott a sérülttől ellépett, miközben azt a kijelentést tette, hogy „hisztizzél, hisztizzél, ahogy a kislányok szoktak”, majd észlelve azt, hogy a sértett továbbra is sírva, a futópályán fekszik, hozzá visszament. A. Tibor vádlott ezt követően egy vízzel töltött műanyag palackot magához vett, azzal a síró sértetthez visszalépett, és a vizet több alkalommal a sértett arcába locsolta, miközben a sértett felé azt a kijelentést tette, hogy „mi van kislány vagy sírjál”. Majd a sértett fejét a sisakjánál fogva hátrahajtva a fejére is vizet öntött, amelyet a táborban résztvevő gyermekek észleltek. A. Tibor vádlott a táborban résztvevő, cselekményét észlelő gyerekektől ezt követően megkérdezte, hogy akar-e még valaki hisztizni, mert itt van nála az orvosság, meggyógyítja. Kiskorú T. Roland sértettnél szorongás hangsúlyosabb jelenléte mutatható ki, mely a bűncselekménnyel hozható összefüggésbe. Kiskorú T. Roland sértett felügyeletére köteles személyként A. Tibor vádlott a feladatából eredő kötelességét megszegte azzal, hogy a kiskorú sértettet bántalmazta, és vele szemben
megalázó fegyelmezési módszert alkalmazott. Cselekményével a sértett érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyos mértékben veszélyeztette.

A vádlott karateedző ügyvédje azon a véleményen volt, hogy szándékosságra semmilyen objektív vagy szubjektív bizonyíték nincs és szerinte a kiskorú veszélyeztetésének vádja sem áll fenn ugyanis a gyermeknek semmiféle traumája nem alakult ki.

Dr. Mészáros Mátyás Zoltán ügyvéd
- Mindenképpen közvetett bizonyítékok alapján kell dönteni a tisztelt bíróságnak abban a kérdésben, hogy a cselekmény szándékos volt, avagy csak gondatlan esetleg. Értem, hogy az ügyészség nem akarja, hogy azokat a bizonyítási indítványokat lefolytassuk, amely a vádlottnak a személyiségével kapcsolatos, és amely adott esetben arra a következtetésre enged, hogy nem állt szándékában a bűncselekmény elkövetésére. A vád egyébként állítja, hogy szándékosan követte el a bűncselekményt, arra semmilyen objektív vagy szubjektív bizonyítékot nem tud előterjeszteni. Úgy gondolom, hogy e vonatkozásban mindenképpen a bíróságnak komplex módon kell lefolytatni a bizonyítást, és utána tud majd ebben döntést hozni. Ami a szakértői véleményeket illeti, még egyszer mondom, a kiskorú veszélyeztetésének a tényállásából kell kiindulni. Ez a tényállás pedig teljesen egyértelműen azt tartalmazza, hogy az a veszélyeztetési helyzet, a fejlődést, a gyermeknek az erkölcsi, testi, érzelmi fejlődését veszélyezteti. A veszélyeztetés egy jövőben bekövetkező dolog, mert hogyha egyébként ott az az egyetlen egy mozzanat ténylegesen veszélyezteti valamely eredmény alapján a gyermeknek mondjuk a testi épségét, annak más a tényállása, más a törvényi tényállása.

A vádlott továbbra sem ismerte el bűnösségét. A kisfiú anyukája megtörten ült a tárgyalóteremben és majdnem végigzokogta az előkészítő ülést. Kártérítési pert is indít. Az ügy májusban tárgyalással folytatódik.