Az emlékhely nemcsak a múltat idézi, hanem a jövő generációinak is üzenetet hordoz.

A Rákóczi emlékút annak az eseménynek állít emléket, amikor 1706-ban a Nagykunság férfiai elindultak, hogy csatlakozzanak a fejedelem szabadságharcához. A települések lakói számára ez a mai napig a szabadságért vállalt áldozat és összefogás egyik fontos történelmi emléke.

HUBAI IMRE CSABA
- Hát jelenleg itt vagyunk a Sóút folytatásán, a Rákóczi emlékút részén. Tehát gyakorlatilag 1706-ban ezen az útvonalon vonultak őseink ki Rakamazra, a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozva az 1702-ben elvont nemesi helyzetüknek a megoldására csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz. Tehát 1706-ban Rakamazról a férfiak csatlakoztak Rákóczi Ferencnek a zászlója alá, a családok pedig ott várták vissza őket a csatából meg az harcokból.

Az emlékút a nagyságos fejedelem születésének 350. évfordulójára készült. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalabb és az idősebb generációk számára is kézzelfoghatóvá tegye a kunok történelmi örökségét.

HUBAI IMRE CSABA
- Ez az emlékút a nagyságos fejedelem születésének 350. évfordulójára készítettük el azzal a céllal, hogy a jelenlegi lakosokat, fiatalokat, idősebbeket emlékeztessük erre az eseményre, ami a kunoknak, jászkunoknak nagy emléke arra vonatkozóan, hogy a szabadságuk érdekében mit voltak képesek megtenni.

Az emlékhelyen már eddig is több jelképes elemet helyeztek el: emlékfasort ültettek és egy nádoroszlopot is állítottak, amelyen a magyar, a kun és a Rákóczi-zászló látható. Most pedig az emlékfasor végén kap helyet az új emléktábla.

HUBAI IMRE CSABA
- Ezért mi most 350 évvel később a nagyságos fejedelem születési évfordulóján egy emlékfasort ültettünk. Egy nádoroszlopot állítottunk, amin jelenleg is látható, a magyar zászló, a kun meg a Rákóczi zászló, és ezt ünnepnapokon mindig felvonjuk és így emlékezünk őseink cselekedeteire. Itt most a Rákóczi emlékúton az emlékfasor végébe állítunk egy emléktáblát, ahol jelöljük azt, hogy tulajdonképpen ez a faültetés, ez az emlékfasor arra készült, arra építettük, illetve arra telepítettük, hogy az utódjaink is lássák, meg őrizzék ennek az emlékét.

Az emlékfasor azonban nemcsak történelmi emlékhely. A kezdeményezés egyben természetvédelmi és szemléletformáló üzenetet is hordoz. A tervek szerint a program a közeli kilátónál folytatódik.

HUBAI IMRE CSABA
- És ugye az elültetett csemete erősödik, nő, fejlődik majd minden esetben, mint kirándulóhely is számíthat, és a nevelő hatása mindenképpen meglesz, hiszen a vizet a tájba, csemetéit a tájba programnak megfelelően ez az első ilyen megnyilatkozásunk, ilyen tevékenységünk, ami példát mutat minden gazda részére, hogy a földje végébe fákat ültessen, fasorokat létesítsen és erdősávot ültessen, hogy ennek a térségnek az élhetőségét javítsa ilyen szempontból is.

A kezdeményezés a jelen üzenetét is összekapcsolja a múlt örökségével. A szervezők szerint az emléktábla és az újabb faültetések azt is jelképezik, hogy a múlt értékeit a jövőben is meg kell őrizni.

HUBAI IMRE CSABA
- Ezért a mai napon felállított oszloppal, illetve emléktáblával emlékeztetjük valamennyiünket arra, hogy hűek legyünk a múltunkhoz, a jelenünkhöz és a jövőképünk ennek megfelelőképpen tudjon alakulni.

A program itt nem ér véget. A következő időszakban újabb fákat ültetnek a kilátónál, köztük jegenyenyarakat is. A tervek szerint pedig a gazdákat is arra ösztönzik, hogy fasorokkal és erdősávokkal tegyék élhetőbbé a tájat.

HUBAI IMRE CSABA
- További fákat fogunk ültetni a mellettünk lévő kilátónál és a kilátónál is telepítünk fákat, ott jegenyenyár is lesz, ami a kunok egyenes gerincességét és a magyarság egyenes gerincességét is jelképezi. Ahol magyar terület volt valaha, ott mindenütt megtalálható a jegenyenyenyár. Ez egy olyan emlékkép, egy olyan emléktárgy határon túl is, ami emlékeztet bennünket arra, hogy a magyarság nagyszerűsége, lehetősége és tehetsége megvalósul, megnyilatkozik mindenütt, és a jegenyenyár hosszú életű fa, és magasan kinő a térségből, és jelzi azt, hogy hol vagyunk és mit jelent számunkra. Ezért ott folytatjuk ezzel. Valamint a gazdáknak példát mutatunk, mint már említettem, a fasorok, csenderesek létesítésére, erdősávok létesítésére, azért, hogy a szeleket tudjuk fogni és tudjunk alkalmazkodni a tájban megfelelőképpen.

Az emléktábla így egyszerre őrzi a múltat és mutat a jövő felé: emlékeztet az elődök szabadságharcára, miközben a táj megóvására és a következő nemzedékekre is gondol.