Folytatom hát szombatom elmesélését. Délután volt egy kis dolgom, és autóba pattantam. Az első meglepetés a sportcsarnok közelében ért. Ennyi autót én még nem láttam ott. Tudtam, hogy karateversenyt rendeznek, de ez a sok kocsi arra emlékeztetett, amikor jó érzékkel egyszerre tartanak ballagást a víztorony környéki általános iskolákban. Akkor szokott úgy kinézni a környék, mint egy autópiac. Apropó, ballagás. Pár éve hivatalos voltam a Györffybe, és szemtanúja lehettem a sok füvön parkoló gépkocsi megbírságolásának. Jöttek a zsaruk, végigbüntették az összes olyan kocsit, amelyik felállt a fűre. Nem tudom én, hogy lehet-e hinni azoknak a városi legendáknak, hogy ki van adva a zsernyákoknak, hogy ennyi meg ennyi bírságot be kell szedniük havonta. Mert azért van egy csomó olyan hely Karcagon, ahol rendszeresen lehetne szabálytalan autósokat találni, mégsem büntetnek. De miért nem? Mert mégsincs kvóta? És ha nincs kvóta, akkor minek fárasszák magukat az egyenruhások? Nem értem! Mert ugyanakkor a szabálytalanság annyira szembetűnő, hogy annál csak az szembetűnőbb, hogy a rend őrei hagyják.

Mondom ezt én, aki amúgy igyekszem szabálykövetően élni, közlekedni. Én azok közé a lúzerek közé tartozom, akik nem állnak meg a Ladányi úton a posta oldalában, hanem elmennek a kereszteződésig, megfordulnak, és a Megállni tilos! tábla előtt hagyják a kocsijukat. Vagy nem parkolnék szemben a forgalommal. Ilyet is látni egy átlagos napon legalább ötvenet városszerte. Nem beszélve egy szombati napról. Kérdem én, ha ennyi nyilvánvaló szabálytalanságot követünk el, a rend őrei miért nem büntetnek meg bennünket?

Aztán újra autóba ültem, de már nem volt az a szikrázó napsütés. Szép szóval szürkületnek nevezzük azt az időszakot, amikor egy kereszteződésben elsőbbséget kellett adnom. Ugye ilyenkor elnézünk balra, jobbra, és mielőtt elindulnánk, megint balra, feltéve, ha mehetünk. No én elnéztem balra, látom jön egy kocsi. Elnéztem jobbra, messzire jön egy kerékpáros. A kocsi közben el is haladt előttem, oké, még egyszer balra, tényleg nem jön semmi, indulhatok. Javában gurultam befelé a kereszteződésbe, mikor a szemem sarkából látom ám, hogy a jobbról érkező kerékpáros egyszer csak ott termett. Na nem volt balesetveszély meg ilyesmi, elvettem a gázról a lábam, intettem neki, és ő fejcsóválva szépen elhúzott előttem. És hangtalanul! És piszok gyorsan! Naná, hogy elektromos kerékpár volt, mi más. Na, ezeket a járműveket még szokni kell. Hangot nem adnak, de ránézésre alig lehet őket megkülönböztetni egy biciklitől, ami pedig lassabban szokott közlekedni. Furcsa jószág ez a sok Suhanó meg Tornádó, meg ki tudja milyen fantázianévvel ellátott kétkerekű. Nem segédmotor, így nem kell rá sisak, kötelező biztosítás sem. És ezek a masinák 40-nel mehetnek! Ha sisakot húz a vezetője, és nem visz utast, lakott területen kívül akár 50-nel is. Ezzel szemben az öreg kismotorok, Rigák, Verhovinák, Simsonok, Babetták lehet, hogy csak 20-szal bírnak haladni, mégis kell rájuk sisak, biztosítás, eü-doboz... és jogsi!!! Szóval ezt megint nem vágom.

És az elsuhanó kétkerekűekről még egy gondolat. Sok idős ember ül a nyergükbe, akik a rendes biciklivel már koruk, betegségük, stb. miatt nem tudnak közlekedni. - Nézze mama, mit hoztunk! Erre ráül, oszt mán megy is, mint a golyó! - szinte hallom. Csakhogy az idős emberek többségével előfordul, hogy nem a szabályoik szerint közlekednek, kanyarodnak és fordulnak meg, a reakcióidejükről már ne is beszéljünk. A friss jogosítványos 17 éves suhancokra mondjuk, akik feneke alá sokmilliós, soklóerős autócsoda kerül, "többet tud az autó, mint a vezetője". Na, ez a suhanósok jó részére is ráillik.