A lerakodott szennyeződés idővel dugulást, és a rendszer meghibásodását eredményezi.

A kémények és a fűtőberendezések karbantartásának, illetve a szén-monoxid-érzékelők hiánya miatt például az idén már 702 kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat, illetve 14 honfitársunk vált szén-monoxid-mérgezés áldozatává.
A kéményeket gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente célszerű ellenőrizni. Akik családi házban élnek és oda nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt.
A katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél vagy valamelyik kéményseprő cégnél hogyan lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre.
Ugyanezen a weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem kéményseprőinél.
A kéménytüzek leggyakoribb oka, hogy a kürtő nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad.
A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma is - hívták fel a figyelmet. Hangsúlyozták: tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, mert minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás.
A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat - magyarázzák.
Ebben a helyzetben érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni fejmagasságban, a fűtőeszköztől egy méter távolságra. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.