Veszélyben a magyar élelmiszerbiztonság és a gazdák megélhetése– így látja az országos elnökség és az agrárkormányzat a legújabb brüsszeli terveket. Az Európai Bizottság ugyanis egy kerülőúton keresztül léptetné életbe a dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményt, miközben az ukrán gabona továbbra is nyomás alatt tartja a hazai piacot. A kormány 80 százalékos társfinanszírozással és a legmodernebb technológiai tudás átadásával igyekszik védeni a magyar agráriumot. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót a NAK a Városházán.

Hubai Imre Csaba NAK/MAGOSZ JNSZ Vármegyei elnöke
- A sajtótájékoztatónak, illetve az országjáró programnak az a célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gazdálkodók megfelelőképpen tudjanak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, ami kialakult a dél- amerikai áruk bejövetelével, befogadásával kapcsolatban. 25 év alatt nem tudták eldönteni, most nagyon sürgős lett ez a dolog. Ez teljesen jogtalan és egyáltalán nem elfogadható. Annyit tudtunk elérni a demonstrációk során, hogy jogi eljárás keretében fogják továbbvinni a dolgokat, de az Európai Unió mindent elkövet annak érdekében, hogy az ő tervük érvényesüljön. Mi ez ellen mindenképpen harcolunk, hiszen nekünk a dél-amerikai termékek, Ukrajnából bejövő termékek mindenképpen kárt okoznak. Azok a termékek olyan szennyezőanyagokkal vannak fertőzve, amelyek hosszú távon rákbetegséget okoznak, illetve más ilyen jellegű problémákat jelentenek valamennyiünk számára. Ezért az országos elnökség úgy döntött, hogy minden vármegyében, minden választókerületben tartunk egy ilyen rendezvényt.

NAz országjáró körút célja tehát az, hogy a MAGOSZ és az Agrárkamara felkészítse a gazdákat a Brüsszelből érkező újabb kihívásokra. A cél pedig egyértelmű: megállítani a dél-amerikai és az ukrán termékek beáramlását.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő
- Nem elég, hogy a klímaváltozás, az aszályos időszak, a szigorú, egyre szigorúbb feltételek mellett kell az európai és a magyar mezőgazdaságnak is dolgoznia, de az EU még rá is ömlesztette az ukrán mezőgazdasági termékeket az unióra. Ezek a termékek a legnagyobb kárt az Ukrajnával határos országokban okozták: Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. A Dél- Amerikával kötött szabadkereskedelmi egyezmény is ugyanilyen csapás lenne a magyar mezőgazdaság számára. Én sokszor gondolkoztam azon, hogy mi lehet a célja az Európai Unió vezetésének. Nem az, hogy megkönnyítené, hogy segítené az európai élelmiszeripart, mezőgazdaságot, hanem egyre rosszabb feltételeket biztosít nekik a versenytársakkal szemben. Jó azt látni, hogy a magyar gazdatársadalom egységesen lép fel ezen intézkedésekkel szemben, összefogva az Európai Uniós gazdákkal. A nyomásgyakorlást folytatni kell, hiszen nem mindegy, milyen minőségű élelmiszert fognak a magyarok fogyasztani.

A sajtótájékoztatón felszólalt Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős helyettes államtitkár is.Beszédében elmondta, hogy a magyar kormány számára a gazdálkodók megélhetése, az agrárium technológiai korszerűsítése és versenyképessége a legfontosabb.

Hubai Imre mezőgazdaságért felelős államtitkár
- Most az a nagy terv, hogy az Európai Bizottság szeretné megkerülni az európai parlamenti döntést, és a házbizottság többségével elfogadtatni, hogy ez a kereskedelmi megállapodás mégis ideiglenesen legalább lépjen életbe. Ez egy óriási veszély, és gyakorlatilag itt van a kapuban. Az a fajta jogi garancia, amit elvárnánk a gazdálkodók és a fogyasztók élelmezésbiztonsága érdekében, arra nem hajlandó az Európai Bizottság elnöke és a vezetése sem. Úgy tűnik, hogy kerülőúton vissza tudják vinni ezt a jogszabályt. Ez csak az egyik veszély. El akarnak bennünket vágni az olcsó orosz energiahordozótól is. Már 2027-től felvennék Ukrajnát az Európai Unióba, és a már most is ellenállás nélkül érkező ukrán élelmiszerek további nyomást helyeznének az európai piacokra. Közben Európa összeveszett minden export célpiacával, az USA-val és Kínával is, így az európai felesleget nem lehet levezetni exportirányba. Ez tovább sújtja a belföldi piacokat. A vidékfejlesztési program zárásával és a közös agrárpolitika elindulásával olyan lehetőséget kaptak a gazdák a magyar kormánytól, ami Európai Uniós szinten egyedülálló, hiszen 80%-os hazai forrású társfinanszírozás mellé járul mindösszesen 20% európai társfinanszírozás. Ez a forrásmegosztás teszi lehetővé, hogy nagyjából
egyharmadára tudja rövidíteni a kormányzat az agrárium versenyképességének megújulásához szükséges időt. 5650 milliárd forintnyi forrásból tudnak a gazdálkodók támogatásokhoz jutni.

A sajtótájékoztatón részt vett Dr. Gyuricza Csaba a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Rektora is. Elmondta, hogy a magyar agrárgazdaság alapja, hogy korszerű tudással rendelkezzenek a gazdálkodók. Ebben fontos szerepet játszik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Dr. Gyuricza Csaba a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Rektora
- Négy egyetemmel és 11 kutatóközponttal – köztük a karcagival – jött létre Közép-Európa legnagyobb agrártudományi központja. A MATE feladata nemcsak a jövő generációinak képzése, hanem a mezőgazdaságban dolgozó 400 000-es gazdálkodói réteg folyamatos továbbképzése is. Az egyetem szoros együttműködésben a NAK-kal és a Minisztériummal olyan programokat dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik a precíziós technológiák, a digitalizáció és a robotika alkalmazását. Mesterséges intelligenciát is bevetünk a leggyorsabb információátadás érdekében. A MATE-n létrehozunk egy szaktanácsadási centrumot, ami reményeink szerint egy éven belül minden gazdálkodó számára elérhető lesz.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a következő hónapokban minden választókerületben tartanak hasonló tájékoztatókat. A cél, hogy a magyar gazdák ne csak a támogatásokhoz, hanem ahhoz a technológiai tudáshoz is hozzájussanak, amellyel kivédhetik a piaci zavarok okozta károkat.