A három nap alatt volt zenei délután, Korunk kihívásai címmel szakmai délután és a nyolcadikosoknak Ki miben tudós? játék, s a Szentannai-napok zárásaként koszorúzás a névadóra emlékezve.

A tudós életét Kovácsné Ecsedi Csilla tanárnő méltatta, majd Szentannai Sámuel portája előtt Karcag Város Önkormányzata nevében Dobos László polgármester, Gyurcsek János alpolgármester és Rózsa Sándor jegyző helyezett el koszorút, majd a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézete képviselői és az iskola vezetősége és a diákönkormányzata emlékezett meg a névadóról.

Az iskola aulájában, Szentannai Sámuel portréja előtt Kovácsné Ecsedi Csilla tanárnő idézte fel Szentannai életét, aki 1876.augusztus 11-én született Székelyszentmiklóson ősi székely, paraszti családban. 1912 őszén vette át a Karcagi Magyar Királyi Földművesiskolát, ahol munkássága sokrétű volt: igazgatta az intézményt, próbálta meggyőzni a karcagi gazdákat a képzés fontosságáról, javasolta a szarvasmarha- és sertésállomány genetikai frissítését, kialakította a tangazdaság tehenészetét, az iskolát a szikjavítási kutatások központjává tette, megalakította a Baromfitenyésztők Egyesületét, gazdanapokat szervezett, publikálta kutatásai és kísérletei eredményét, könyveket írt, összeállított egy vetőmagkeveréket és kidolgozott egy komposztkészítési eljárást, kidolgozta az ún. ötös vetésforgót,valamint felállíttatott egy nagy fontosságú meteorológiai állomást - hangzott el a tudósról, akiknek munkája országos hírűvé nőtte ki magát.

- Névadónk szorgalma, akarata, bátorsága és tehetsége legyen példa előttünk! Méltóságteljesen hajtsunk fejet emléke előtt, mely bennünk él tovább - kérte a jelenlévőktől a szónok, majd Szentannai Sámuel portréja előtt Karcag Város Önkormányzata nevében Dobos László polgármester, Gyurcsek János alpolgármester és Rózsa Sándor jegyző helyezett el koszorút, majd a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézete képviselői és az iskola vezetősége és a diákönkormányzat emlékezett meg a névadóról.